Karácsony miniszterelnök-jelöltnek? – Lakner Zoltán az ellenzékről

Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője is reagált Haraszti Miklós vitaindító cikkére. Természetesen nem lehet tíz percben megoldani az összes ellenzéki problémát. Egyetlen olyan tapasztalat van, a 2019-es önkormányzati együttműködés, amely sikert eredményezhet, más nem. „Négy irányból érkező hat párt” van, ez az összecsiszolódás sajnos nem megy varázsütésre – tette hozzá. 

Egészen nyilvánvaló, hogy nem demokratikus versengés, amit átélni vagyunk kénytelenek. Van egy egyre erősebb, elnyomó jegyeket mutató rezsim, amely igyekszik minden módon megakadályozni, hogy valódi, tényleges ellenzék alakuljon ki. A ’19 októberi tapasztalat alapján mégsem korlátlan erejű ez a rezsim, meg lehet úgy lepni, hogy új politikai szituáció álljon elő. Van olyan választói nyomás, amely kikényszerítheti a pártok közötti együttműködést, a pártok talán be is árazták, hogy a végén úgyis együtt kell működni, és adnak időt egymásnak egy kis versengésre, hátha például valamelyik kiemelkedik. Az a kérdés, hogy sikerül-e jól felmérni a rendelkezésre álló időt, mert sem program, sem narratíva, sem a politikusok szintjén nem hónapok, hanem évek alatt születnek megoldások. Karácsony Gergely főpolgármester tíz év építkezéssel lett a jelenlegi legsikeresebb ellenzéki politikus, tehát az szerinte illúzió, hogy majd a választás előtt három hónappal bemutatnak egy új arcot miniszterelnök-jelöltként és ő „letarolja az országot”.

Lakner Zoltán szerint miután valószínűleg az egyik legnépszerűbb és legismertebb ellenzéki politikus Karácsony Gergely, lehetne közös miniszterelnök-jelölt, de neki van az egyik legtöbb veszítenivalója, mert egy sikertelen kampányra rámehet a főpolgármesteri renoméja is. A politológus Botka László szegedi polgármestert említette, akinek a 2017. őszi miniszterelnök-jelölti visszalépésében is vélhetően szerepet játszott az, hogy vezetett egy várost, és nem engedhette meg, hogy az országos politikában felőrlődve elveszítse az egyik legfontosabb ellenzéki nagyváros, Szeged vezetését. (Nem is veszítette, 2019-ben a szavazatok több mint 60 százalékát megszervezve választották újra – a szerk.)

Azt mondta: Béndek Péternek, Bozóki Andrásnak igaza van abban, hogy narratívát kell építenie az ellenzéknek, el kell mesélnie egy történetet az országról. Elhagytuk a ciklus felét, van beszélőviszony a pártok között, Kunhalmi Ágnes is erről beszélt ugyanebben a cikksorozatban, de azt nem érzékelni, hogy a választási együttműködést illetően nagyon pezsegne ez a színtér. Lakner szerint arról kellene elkezdeni beszélgetni, hogyan osztják el az egyéni helyeket, hogyan akarnak listát állítani, mi lesz a folyamata a miniszterelnök-jelölt kiválasztásának, hogy legyen erre idejük. Nagyon sokat kellene tenni a tartalmi együttműködésért, és a politológus szerint a 2018-as programok alkalmasak kiindulópontnak. Mintha az ellenzéki pártok elfelejtenék a programjaikat, pedig a Párbeszéd alapjövedelem-javaslata, az összes többi párt (a Jobbik kivételével) minimumjövedelem-javaslata, a családi pótlék komoly emelése, amelyet egyfajta gyerekeknek járó alapjövedelemként is lehetne értelmezni, ezek most értek be, most váltak igazán aktuálissá. Ez kifelé is fontos üzenet lenne, másrészt befelé is mutathatná, hogy talán nem is olyan nehéz egymással megállapodni.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt