"A kubai kórházak leállhatnak, de a szállodákra nem vonatkozik az áramszünet"
22/10/2024 08:31
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Míg a kubai kórházakban is áramszünet volt az ország egyik erőművének leállása miatt, a szállodák áramellátása biztosított volt, a generátorokat működtető gázolajból nem volt hiány. Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára számolt be a kubai helyzetről.
Napok óta se áram, se kenyér nincs Kuba nagy részében annak következtében, hogy a Havannától keletre lévő régió áramellátásáért felelős erőmű kiesett, az ellátását pedig a még működő erőművek közt osztották szét. A pluszterhelést pedig nem bírták. Emiatt rendkívüli állapotokat vezettek be, miután két nap leforgása alatt negyedszer ment el az áram. A helyzet humanitárius válsággal is fenyeget, nincs kommunikáció, és a hűtők sem működnek.
„Olyan rossz a kubai áramrendszer, vezetékrendszer, hogy ha a szél (120-150 km/h) kidönt egy-egy oszlopot, gyakorlatilag egy egész régió ellátása szűnik meg Ez történt az utóbbi pár napban, de az okok ennél sokkal régebbiek, 40-50 évre vezethető vissza” – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára.
Hozzátette, nagyjából 40-45 éve, szovjet technológia alapján épült erőműrendszerről van szó, melyek mára érthetően elavultak. „Azóta azonban se pénz se érdeklődés nem volt a kubai kormány részéről, hogy felújítsa, vagy modernizálja ezeket. Nagyon vicces dolog, hogy tegnapelőtt [vasárnap] azt kérte az energiaügyi miniszter, hogy a lakosság kezdjen el napelempaneleket venni, és saját magát ellátni árammal, ami nagyon kedves, főleg úgy, hogy a havi bevétele egy kubai embernek nagyjából 10 dollár körül van” – mondta. Kifejtette, hogy a hivatalos árfolyamon ez magasabb [a cikkünk megjelenésével egy időben 1 dollárért 24,07 pesót kértek], így akár a 40 dollárt [valamivel több mint 15 ezer forint] is elérheti havi bevételük. Megjegyezte, ez akkor is csak napi 1 dollár 30 cent. Összehasonlításul elmondta, egy kubai ismerőse havi 45 dollárt, körülbelül 5 ezer pesót keres, egy doboz 12 darabos tojás 1500 peso. „Szakirodalom épült ki arra, hogyan tudnak megélni a kubaiak. Nagyrészt a kubai emigráció hazautalásaiból” – mondta megjegyezve, hogy ilyen helyzetben 100 dolláros utalás is nagyon sokat számít. „Ezek után meg lehet nézni, hogy milyen munkamorálja annak az embernek, aki 30 dollárért dolgozik, ha 100-at kap ingyen” – tette hozzá.
Láthatóan a kubai kormányt mindez nem érdekli. Őket az érdekli, hogy a panamai üzleteik, illetve a különböző, főként a turizmussal foglalkozó cégek működjenek. „Amikor áramszünetről beszélnek, akkor egy dolgot nem tesznek hozzá: kivéve a hotelek. Érdekes módon ott nem fogyott el a generátorokat működtető gázolaj, míg a kubai kórházban áramszünet volt hétfőn, mert a tartalék generátorok is leálltak” – hasonlította össze.
Kuba diktatúra, így hiába tüntettek sokan áramért, a rezsimet ez nem rengette meg.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.10.22., kedd 6:45
Riporter: Dési János