"A legtöbb kórokozó nem túl válogatós"
23/02/2025 15:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nagyon fontos megérteni, hogy az urbanizáció és a klímaváltozás új kapcsolódási területeket nyit, ahol kórokozók szabadulhatnak el. Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a biodiverzitás megőrzésével védettebbekké válhatunk a járványokkal szemben.
Egy ismeretlen felé robogó gyorsvonaton ülünk egy hatalmas nemzetközi kutatás szerint. Az IPBES nevű kormányközi szervezet több száz oldalas Nexus jelentéséből kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a globális környezeti és társadalmi válságok, például a víz- és élelmezési gondok és az éghajlatváltozás. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója vezető szerzőként vett részt a komplex szakmai munkában, és az ott tapasztaltak mellett azt is elmondta, mi a közös a nyilvános illemhelyekben, a Lyme-kórban és a sünökben – olvasható a HUN-REN közleményében.
„Semmiképpen sem hasonlítanám gyászjelentéshez a Nexus-jelentést, inkább megoldási lehetőségeket taglal” – mondta az Utópia adásában Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Azt azonban hozzátette, hogy a biológiai diverzitás csökkenése jelenleg is tartó, minden korábbinál gyorsabb ütemben zajló folyamat. „A Nexus-jelentésnek pont az a lényege, hogy hálózatos szemléletet javasol, az elnevezés is arra utal, hogy hálózatos kapcsolatban vannak egymással a vizsgált rendszerek” – jegyezte meg.
Arra is kitért, hogy számszerűsíteni ugyan nem lehet, de a biodiverzitás csökkenéséért felelős két legnagyobb hajtóerő kétségtelenül a klímaváltozás és az urbanizáció folyamata. Ezek mértékét hasonlónak nevezte Földvári, hiszen mindkét jelenség „új kapcsolódási területeket nyit meg.
„Nem elegendő csak az emberi betegséggel foglalkozni ahhoz, hogy tegyünk valamit a járványok ellen, hozzá kell tennünk az állategészségügyben megfigyelt jelenségeket, valamint az ökológiát, hiszen az embereket sújtó nagy járványok többsége zoonózis, tehát állatról került emberre, és az ökológiai folyamatok ismerete segít, hogy megértsük hogyan történhetett ez meg” – összegezte.
Hozzátette azt is, hogy bár vannak kivételek, „a legtöbb kórokozó nem túl válogatós”, ha van lehetősége egy új gazdába átjutni, akkor azt rendszerint megkísérli, és ebből vagy lesz úgy nevezett megeredés, és járvány, vagy a kórokozó nem marad meg az új szervezetben.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025.02.18., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
