Kiút az emlékek börtönéből
18/02/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Egy sejtműködés rövid idejű gátlása elegendő lehet, hogy tartósan kezelhető legyen a poszttraumatikus stressz szindróma hatását tartósan kezeljék? Acsády László idegtudós, fiziológus legújabb kutatásuk eredményeiről számolt be.
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói most egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig – melyeket a PLOS Biology-ban publikáltak – forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását – olvasható a szervezet ismertetőjében.
„A jelenség, amit poszttraumatikus stressz szindrómának, vagy PTSD-nek hívunk, mind az alvásba, mind az ébrenléti viselkedésünkbe beleszól. többféle szimptóma-klaszter létezik. Ezek egyike a negatív élmény okozta emléknyom nagyon gyakran, akaratlanul is visszatér” – mondta az Utópia adásában Acsády László idegtudós, fiziológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója, a Magyar Tudományos Akadémi a levelező tagja.
Hozzátette, a legapróbb ingerek előhívhatják ezeket az emléknyomokat, amely aztán számos tünetet válthat ki, és amelyek jól megfigyelhetők: éberléti nyugtalanság, visszahúzódás, depresszióra való hajlam és alvásszavar.
„Felidézni egy emléknyomot, időleges dolog, az azonban, hogy valaki nyugtalan, nem tud nyugodtan aludni, ez egy állandó állapot” – vázolta.
A kísérletben rész vevő egerek számára a stresszt egy ragadozó (róka) szaga jelentette, aminek 10 percig voltak kitéve. A kutatók a stresszt követően az állatoknál fokozott idegsejt-aktivitást figyeltek meg, amit éber állapotban nyugtalanság, elalváskor zavart viselkedés és hosszabb elalvási idő kísért. A fokozott aktivitást a talamusz egy különleges szerveződésű középső magcsoportjában a paraventrikuláris magban (PVT) írták le.
A PTSD kezelése arra irányul, hogy pszichiátriai, vagy más segítséggel ezeket az emléknyomokat ki lehessen törölni.
A kutatók ezután egy órán keresztül szelektíven gátolták a PVT sejteket, és azt tapasztalták, hogy ebben az esetben nem alakult ki a PVT tartós aktivitás-fokozódása. Ezzel együtt elmaradtak a stressz által kiváltott, napokon át fennmaradó viselkedésbeli változások is. Érdekes módon a rövid, mindössze egyórás PVT-gátlás jelentős mértékben akkor is hatékony maradt, ha csak öt nappal a stresszes esemény után alkalmazták. Ez az eredmény megnöveli annak az időablaknak a hosszát, amin belül egy ezen eredményekre alapozott potenciális kezelés hatékony lehet.
Ezek alapján Acsády reményét fejezte ki: lehetségesnek tűnik, hogy egy rövid behatásra jelentkező hosszú távú hatást egy hasonló rövid, ellentétes irányú behatással hasonlóan hosszú távon, eredményesen kezelni.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a beszélgetés első felében hallgathatják meg.
2025.02.11., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
