A magyar igazságügy függetlenítését az EB-nek is el kell ismernie
3/05/2023 08:53
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A magyar parlament szerdán szavaz arról az igazságügyi reformcsomagról, amely mintegy 13,2 milliárd euró felszabadítását tenné lehetővé, de ehhez az Európai Bizottság jóváhagyása is kell – írja a Politico.
Johannes Hahnnak, az EU költségvetési biztosának a tegnapi budapesti tárgyalásai nyomán sem találni a nemzetközi médiában olyan határozott állítást, miszerint megnyílnak az uniós pénzcsapok Magyarország felé. A Politico amerikai hírportál európai kiadásának legutóbbi cikke ezzel kapcsolatban megírja, hogy ma az Országgyűlés szavaz arról az igazságügyi reformcsomagról, amely mintegy 13,2 milliárd euró felszabadítását tenné lehetővé – ez a Brüsszel által zárolt összeg mintegy fele. A magyar parlament elé került javaslatcsomag esetében a tét az igazságszolgáltatás függetlensége, amit EU-tisztségviselők szerint Orbán Viktor miniszterelnök kormánya eddig akadályozott – írja a Politico, és idézi Hahn biztos múlt heti nyilatkozatát. Ha ez az ügy rendeződik, akkor az megnyitja a kohéziós programok nagy többségét – mondta a biztos. Csakhogy a cikkből kiderül, hogy rendeződésről akkor beszélhetünk, ha az Európai Bizottság magadja a politikai jóváhagyást, ami még odébb van, és a portál szerint valószínűleg attól is függ majd, milyen haladást sikerül elérni más területeken, így a korrupcióellenes erőfeszítéseket illetően.
Orbán szerint a genderpropaganda a gyermekekre leselkedő legnagyobb veszély
A bécsi Die Presse egy másik jogi konfliktusról ír az Unió és a magyar kormány között: az EU ellen úgymond kultúrharcot vívó Orbán Viktor nem hajlandó felhagyni annak tilalmazásával, hogy kiskorúakat felvilágosítsanak a szexuális orientációnak a férfi-nő viszonytól eltérő formáiról. A Die Presse szerint a jobboldali populista miniszterelnök sarokba szorítottnak érzi magát a kötelezettségszegési eljárás miatt, és úgy állítja be, mintha nem kevesebbről, mint a magyar nép létéről lenne szó. Februári évértékelő beszédében azt hangoztatta, hogy a gender propaganda a gyermekekre leselkedő legnagyobb veszély – emlékeztet az osztrák lap.
"Homoszexuális propaganda" címén kiutasítva
LMBT-témában tegyünk egy kis orosz kitérőt: a hamburgi Die Zeit – a Ria Novosztyi orosz hírügynökség jelentése alapján – beszámol arról, hogy az orosz hatóságok úgy döntöttek, homoszexuális propaganda címén kitoloncolnak az országból egy német férfit, aki online módon kapcsolatba próbált lépni egy másik férfival, szexuális viszony létesítése céljából. A németet a „tetthelyről”, Kamcsatkáról előbb Moszkvába szállították, hogy ott feltegyék egy Törökországon át Németországba tartó járatra, előbb azonban mintegy 1700 eurónak megfelelő 150 ezer rubel pénzbüntetést kell fizetnie.
Kifáradóban Európa
Most általánosabb értelemben véve Oroszországról, illetve pontosabban az Ukrajna ellen zajló háborúról. A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja arról közöl terjedelmes áttekintést, hogy Ukrajna támogatását illetően kifáradóban van Európa, az EU-nak egyre nehezebb konszenzust kialakítania a munícióval való ellátás, a gabona, illetve a szankciók ügyében. A nyáron várható ukrán offenzíva előtt növekednek a Nyugat állhatatosságával kapcsolatos kételyek – fogalmaz a lap.
Példaként megemlíti az ukrán gabonaimporttal kapcsolatos vitákat, és azt, hogy Németországban most azon méltatlankodnak, miért kapnak pénzt az Ukrajnával határos országok gazdái, amikor ezek az országok Nyugat felé átengedik az ukrán szállítmányokat.
Ami a lőszerutánpótlást illeti: a Handelsblatt szerint az oroszok napi átlagban 50 ezer gránátot lőnek ki, az ukránok viszont csak 5 ezret. Európa ehhez képest márciusban egymillió lövedéket ígért Ukrajnának egy éven belül. Azóta azonban Brüsszelben olyan jogi nüanszokon alkudoznak, mint amilyen például az a francia javaslat, hogy záradékban kössék ki, az Ukrajnának szállított muníció nagyobb részben európai gyártású legyen. A franciák saját iparpolitikai érdekeiket követik, más uniós tagállamok szívesebben szereznék be a lőszert a világpiacon.
És akkor ott van a következő, sorrendben immár 11. uniós szankciós csomag ügye, amely a Handelsblatt szerint egyelőre inkább csak csomagocskának mondható. Talán még rákerül az orosz nyersgyémánt, de az orosz atomipar továbbra is megússza. Mindemellett a német lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság azt fogja javasolni, ősszel kezdjék meg Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait.
A visegrádiak közt Kína megítélése sem egyértelmű
Végül felhívom a figyelmet az EUObserver című uniós hírportál egyik cikkére, amelyből kiderül, hogy a visegrádi országcsoporton belül nem csupán Magyarország és a többiek közt vannak orientációs nézetkülönbségek. Dalibor Rohac azt elemzi, hogy a Kínához fűződő viszonyt illetően Szlovákia a meglehetősen héja álláspontot elfoglaló Csehország és a galambként viselkedő Magyarország között helyezkedik el. Néhány héttel azután, hogy Markéta Pekarová-Adamová alsóházi elnök vezetésével 150 fős cseh küldöttség járt Tajvanon, Boris Kollár szlovák parlamenti elnök Kínában tett hivatalos látogatást. Szlovákiában szeptemberben előre hozott választásokat tartanak, és Kollár érthető módon jobban érdekelt a kínai beruházási ígéretek begyűjtésében.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.03., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János