„A NATO-nak is foglalkoznia kell a migrációval”

Akárcsak az Európai Unióban, a NATO-ban is egységre, összehangolt cselekvésre lenne szükség - erről szólt többek között a Firderich-Ebert-Stiftung és a CEU közös szervezésében a NATO 70 című konferencia. Az európai hadsereg vagy katonai szervezet felállítása egyelőre illúzió, mert akkor kiesne például Törökország, Kanada vagy éppen Norvégia, márpedig ők komoly katonai potenciállal rendelkeznek. Ebből az alkalomból a NATO parlamenti közgyűlésének volt elnöke, a német Karsten D. Voigt nyilatkozott a Klubrádiónak.

Karsten Voigt: A legfontosabb ma, hogy egyben maradjon a NATO és együttes, egységes, koordinált legyen minden fellépése. Mert ha megmarad legalább a NATO egysége és összehangoltan cselekszik, az „egyben tartja Európát” és stabilizálja a jelenlegi helyzetet is. Ami pedig a konkrét cselekvést, együttműködést jelenti: válaszolni kell az olyan kihívásokra, mint az észak-afrikai, a közel-keleti és az orosz probléma.

Csernyánszky Judit/Klubrádió: Az észak-afrikai kihívás a migrációs problémákat jelenti, amelyekkel az Európai unió nem tud megbirkózni?

Igen, ez részben a migrációt jelenti, de általánosságban véve a népesség jelentős növekedéséből adódó kihívást is. Olyan gyors ez a növekedés, hogy integráció nélkül ez a probléma nyilván nem oldható meg. Ez közös felelősség, mert különben Afrika eddigi viszonylagos stabilitása forog kockán. Ami magával ránthatja a többi országot is, amennyiben nincs globális megoldás a helyzetre

Oroszország nyeregben érzi magát, még ha gazdasági mutatói ennek ellentmondanak is. Megingatja az amerikaiakat, Európába trójai falovat tol be – tegyük hozzá, például Magyarországon keresztül.

Valóban, Oroszország a másik komoly kihívás, és ez nem így volt évvel ezelőtt, amikor – azt kell mondjam – potenciális partner volt a stabilitás biztosításában, sőt, többször hozzájárult ahhoz, hogy reformokat hajthassunk végre, mert nem tekintettünk rá úgy, mint háborús fenyegetést jelentő ellenségre. Azonban most azt látjuk, hogy szomszédait nemcsak fenyegeti, de konkrétan területeket foglal el erőszakkal, nagyhatalmi státuszra tör, aminek a korábbiakkal szemben az a kockázata, hogy ezzel egy időben mások jogait, elsősorban önrendelkezési jogait csorbítja, ami viszont a NATO-nak elfogadhatatlan.

Mennyire számíthat ezeknek a kihívásoknak a megoldásban a NATO az Egyesült Államokra vagy – mivel itt geopolitikailag európai kihívásokról van szó – marad ez a mi kontinensünk problémája?

Ideális esetben ez természetesen az Egyesült Államok és Európa közös feladata kellene, hogy legyen. De a mai helyzetben azt látom, hogy Amerika a probléma része és nem a megoldásé. Mint „egykori vezető hatalomra”, szükségünk van az Egyesült Államokra, de nem olyan módon, amilyennek most látjuk, hogy érdekeit egyoldalúan határozza meg az America first jelszó jegyében. Az Egyesült Államoknak integrálnia kellene a kisebb partnerek és a nagyobb szövetségesek érdekeit, és nem egyoldalú döntéseket hoznia – nyilatkozta a Klubrádiónak Karsten D. Voigt, a Német Külügyi Tanács elnökségi tagja, aki 1994 és '96 között a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke volt, azelőtt pedig a német-orosz és német-amerikai NATO-kapcsolatok bizottságának vezetője a Bundestagban.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!