A propagandagépezettel könnyen tagadható, hogy a szankciókat Orbán is megszavazta
23/11/2022 12:28
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Orbán megszavazta a szankciókat? Nemcsak ő, hanem Szijjártó is megszavazta, mondta Berkes Rudolf elemző, aki arról beszélt a Reggeli gyorsban, hogy milyen hatékony a kormány kampánygépezete, és hogyan hat az ellenzéki szavazókra.
Orbán minden szankciót megszavazott, majd konzultációt indított a szankciók ellen, és a hívei boldogan el is hiszik, hogy a magyar kormányfő nem szavazta meg a szankciókat. Egy pár héttel ezelőtti kutatás rávilágított, a fideszesek 50, a Mi Hazánk támogatóinak 36, de még az ellenzéki beállítottságú választók 23 százaléka sincs tisztában azzal hogy a magyar kormány megszavazta az Oroszország elleni szankciókat.
Hogy akkor most mi a válasz arra a kérdésre, hogy Orbán megszavazta-e a szankciókat, az tehát nem bonyolult kérdés, de az EU-s döntéshozatala nem a legegyszerűbb, világította meg a helyzetet a Reggeli gyorsban, Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője.
Az uniós döntéshozatalnak ez a része úgy néz ki, hogy a politikai irányvonalat, tehát hogy egy ország ellen be kell-e vezetni szankciót, azt a tagországok kormányfői, államfői határozzák meg az Európai Tanácson belül. Aztán, hogy a szankciókat hogyan vetik ki, kire, meddig, illetve mire vonatkozóan, azt már az Európai Unió egy másik intézménye, az Európai Unió Tanácsa dönti el, amelyben a szakminiszterek ülnek, mint például Szijjártó Péter külügyminiszter a külügyi tanácsban. Ennek a miniszteri tanácsnak "az alsó szintjén dolgozzák ki a szankció részleteit", majd a végső döntést szintén a külügyminiszterek döntik el egyhangúsággal, ismertette a folyamatot Berkes Rudolf, aki hangsúlyozta, hogy a szankciókat mind Orbán Viktor, mind pedig Szijjártó Péter is megszavazta.
Berkes szerint egy akkora kampánygépezettel, mint amivel a magyar kormány bír, ezt "könnyen le lehet tagadni". Így tehát még az ellenzéki szavazók negyede sincs ezzel tisztában, mert "ők sem teljesen védettek a kormányzati propagandával szemben", hiszen az uniós döntéshozatali mechanizmust nem egyszerű átlátni, és az általános oktatásnak nem is része, hogy bárki elmagyarázza a lakosságnak, hogy hogyan hoz döntéseket az unió, hívta fel a figyelmet Berkes Rudolf elemző.
Ennek az is az oka, az embereket most a megélhetési válság, az élelmiszer- és az energiaárak jobban foglalkoztatják, a kormány ráadásul ezekre egyszerű és egyértelmű választ ad, és minél távolabb akarja magától tolni a felelősséget, nyilván az Európai Unióra mint külső szereplőre. "Megszokott stratégia, hogy a lakosságnak egy külső szereplőt mutat fel mint minden bajok okozóját".
Néha a legegyszerűbb módszerek a legkézenfekvőbbek kommunikációról, mondta Berkes, aki szerint éppen ezért is nehéz ellenük ellenkampányt folytatni. Mert most például azt lehet mondani, hogy de, megszavazták: így viszont két nézőpont áll szemben egymással, és majd eldönti, kinek van igaza.
Magyarországon a médiakörnyezet nem is teszi lehetővé, hogy ellenzéki pártok üzeneteket tudjanak megfogalmazni a lakosság döntő része felé. Berkes kijelentette, az ellenzéki pártok kommunikációja másfél-kétmillió embernél többet jut el többhöz. De Berkes szerint az ellenzéki pártok nem is biztos, hogy akarnak kommunikálni, vagy hogy egységesen kommunikációt akarnának folytatni. Az ellenzéki pártok jelentős része már kis párt, és nehezen értelmezhetőek, de azért vannak működő ellenzéki pártok Magyarországon, jegyezte meg.