"Szuverenitásvédelem": a putyini modellt követi a kormány
23/11/2023 09:30
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A magyar kormány, stigmatizálja a kiszemelt, még létező független intézményeket, ami az autokrata rendszerben bevett gyakorlat – írja az ír EU Reporter. A külföldi sajtóban is téma volt a szuverenitásvédelminek nevezett törvény, valamint a kormány plakátkampánya. Ez aligha segít a kialakult patthelyzeten Brüsszel és Budapest között.
Még mindig patthelyzet van Brüsszel és Budapest között, miután két uniós biztos is referált az Európai Parlamentnek az uniós helyreállítási alap további visszatartásáról – számol be a legfrissebb információkról az Euractiv. Didier Reynders, igazságügyi biztos ugyan üdvözölte a magyar igazságszolgáltatás függetlenedése irányába mutató új törvényt, de ő ennek hatását mind a mai napig nem érzékeli, nem történt meg a jogszabály átültetése a gyakorlatba. A Covid következtében elszenvedett gazdasági visszaesés kompenzálására szánt 700 millió eurós helyreállítási támogatás feloldása azért is kérdéses, mert a magyar alapítványi egyetemek ügye még nem rendezett, és az integritás hatóság jogosítványát is ki kellene terjeszteni ahhoz, hogy számonkérhetőek legyenek a feltárt ügyek okán indítandó eljárások – utóbbi kifogásokat pedig Johannes Hahn költségvetési biztos sorolta fel. Mindez kiegészül a szuverenitásvédelmi törvénnyel, illetve a Brüsszel-ellenes óriásplakátokkal, amelyről az Európai Néppárt egyik tagja, Jeroen Lenaers azt mondta: úgy látszik, hogy a magyar kormány további energiákat fektet az igazságügyi reformok szabotálásába, amivel akadályozza azok gyakorlati alkalmazását is. Már csak ezért sem juttathat pénzt az EU Magyarországnak. A nemzeti konzultáció "kérdései" is felmerültek az EP-ben, ennek részletei tehát már ott is ismeretesek, s Lenaers erről annyit mondott: a zsarolásként használt vétójoggal való visszaélés nemcsak cinikus, de szégyenteljes gyakorlat is. Ezt nem lehet úgymond jutalmazni a befagyasztott források feloldásával, hanem épp ellenkezőleg, felszámolásukra kellene kísérletet tenni. Hidvéghi Balázs az EP-vitában kijelentette, hogy épp az unió zsarolja a kormányt, amikor nem hajlandó kifizetni a támogatásokat. Deutsch Tamás a vitát követően újságíróknak pedig úgy fogalmazott, bármit mondjon a baloldal az EP-ben, mi akkor is meg fogjuk védeni a magyar szuverenitást.
Az EUobserver a szuverenitásvédelmi törvénytervezetet úgy értelmezte, mint a jogállam ellen indított újabb támadást.
Az ír EU Reporter is felfigyelt erre a frissen benyújtott törvénytervezetre, kezdve például azzal, hogy a mostani a civilek működésének megbénítását célzó, harmadik eljárás lesz az elmúlt hat évben. A non-profit alapon működő, diplomatákat, kutatókat, politikusokat tömörítő amerikai Action for Democracy szervezet szerint a kormány végeredményben azok ellen indított most támadást, akik felett eddig még nem tudott kontrollt gyakorolni, legyen az a média, ellenzéki pártok, független szervezetek. Kocsis Mátét idézi a cikk, aki nem is csinált titkot abból, hogy ez kifejezetten a baloldali újságírók és az „álcivil szervezetek” ellen irányul.
A putyini modellt követi a kormány, stigmatizálja a kiszemelt, még létező független intézményeket, ami az autokrata rendszerekben bevett gyakorlat. Korányi Dávid, az említett amerikai alapítású szervezet vezetője jelezte, nemhogy elrettentené ez a fejlemény, hanem minden eddiginél elkötelezettebbé teszi őket, hogy még inkább támogassák a jogállam visszaépítésén dolgozó civileket és a legkülönfélébb intézeteket. S emellett igyekeznek a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a törvény jelentette veszélyekre, többek között arra, hogy három év börtönnel fenyegetik a külföldi adományokat elfogadó pártokat és jelöltjeiket. A cikk címe: a szuverenitás félreértése.
A magyar kormány kampánya antiszemitizmussal mélyen bemocskolt propaganda
A Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője reagált az Alex Sorost bántó óriásplakátok megjelenésére: a magyar kormány kampánya "antiszemitizmussal mélyen bemocskolt propaganda", amit ráadásul a magyar adófizetők pénzén hirdetnek – olvashatjuk még a görög PhileNews portálon is a Reuters tudósítását. Régóta alkalmazott taktikája a kormánynak, hogy kreál magának egy nem igazán beazonosítható és képzeletbeli ellenséget a kormány, hogy ezzel terelje le a valós problémákról az emberek figyelmét.
Novák Katalin mást mond, mint a kormány: nem nyerheti meg Oroszország az Ukrajnával folytatott háborút
Prágában ültek össze szerdán a V4-ek elnökei, hogy közös nevezőre jussanak az Ukrajnának szánt támogatás kérdéseiben. A vendéglátó elnök, Petr Pavel az AP hírügynökségnek elmondta, hogy egy kérdésben nem volt nézeteltérés a lengyel, a magyar, a szlovák és a cseh vezetők között: Ukrajnának segítségre van szüksége, hogy elérje célját, s ezt a segítséget meg is kapja tőlük – számolt be az AP tudósítása alapján az ABC News. Azonban a katonai segítség kérdésében változatlanul fennálltak a véleménykülönbségek. Az ismert magyar álláspontot – miszerint nem szállítunk fegyvert Ukrajnának, nem engedjük elkezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat és vétózzuk a háborúban álló országnak nyújtandó pénzügyi támogatást - ekképp árnyalta Novák Katalin: a magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát, ebben nem tesznek semmilyen engedményt – utalt itt a Kijevvel feszült viszonyt okozó, a kárpátaljaiak nyelvhasználatát korlátozó törvényre. Azt azonban leszögeztük – mondta a magyar elnök –, hogy Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút. A lengyelek a gabonaexport-árak miatt kerültek összetűzésbe Kijevvel és az unióval, Szlovákia új kormányfője, Robert Fico pedig beszüntette a fegyverszállításokat. Ennek ellenére Zuzana Čaputová szlovák államfő úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnának nyújtandó segítség rendkívül fontos, mert csak így érhető el a térségben áhított stabilitás és béke.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Flickr.com
2023.11.23., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit