"A rendszert nem, a társadalmat lehet megváltoztatni" – A Szabadság körei

Ötödik alkalommal rendezték meg a Szabadság körei című beszélgetést. Figyelemfelkeltő felütést választottak az eseménynek: "Az LMBTQ az új migráns?". Ezúttal Perintfalvi Rita katolikus teológus, közgondolkodó, a Szabadság körei alapítója Székely Kriszta színházirendezőt és Pál Mártont, #acsaladazcsalad mozgalom társalapítóját, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátorát választotta beszélgetőpartnernek. Az est moderátora Kanicsár Ádám András újságíró volt, aki maga is LMBTQ-aktivista.

A téma tavasszal vált égetővé, amikor a parlament elfogadta a panasztörvényt, ami alapján bárki névtelenül bejelentést tehet, ha tudomást szerez gyermeket nevelő azonos nemű párokról. Az azonos nemű párok törvényi diszkriminációjának folyamata azonban már 2020-ban elkezdődött, amikor ellehetetlenítették a transzneműek számára a nem- és névváltást.

Perintfalvi már az elején elárulta, mire gondolt a címmel: Nemrég a migránsok voltak, akiket mindenért bűnbakká tettek. Ez már egy jól begyakorolt séma: amikor olyan társadalmi és gazdasági problémák merülnek fel, amire az adott politikai éra nem tud valós válaszokat nyújtani, a legegyszerűbb "megoldás" az, hogy keresünk egy csoportot, amit hibássá lehet tenni mindenért. Ez a dinamika mindig ugyanaz: arra a mély zsigeri ösztönre játszik, hogy az ember fél attól, amit nem ismer, ami aztán elindít egy gyűlöletspirált a csoport ellen. Rengeteg magyar embernek nincsen tapasztalata az LMBTQ-val, és emiatt könnyű az ismeretlen közösség ellen uszítani.

Székely Kriszta hozzáfűzte: "Azzal a stratégiával él a kormány, hogy tudatlanságban, oktatás, felvilágosítás és érzékenyítés nélkül hagyja az emberek jelentős részét – különösen azokat, akik nincsenek olyan anyagi vagy földrajzi helyzetben, hogy tájékozódjanak – és politikai tőkeként használja őket."

Pál Márton azt is hangsúlyozta, hogy fontos láthatónak lenni a társadalom számára, és fenntartani a párbeszédet. "Ezt a rendszert nem lehet megváltoztatni, nem lehet észérvekkel meggyőzni. Az emberekre viszont tudunk hatni. Hiszem, hogy ha kiállunk magunkért, azzal el lehet érni változást. Ami a hatalmat megállíthatja, az a társadalom reakciója bizonyos törvényekre és szabályozásokra" – mondta.

A beszélgetők abban egyetértettek, hogy a magyar társadalomban nem lenne ilyen szinten jelen a homofóbia, ha mindenki megkapná azt a minőségű tájékoztatást, amit a téma megkíván. A megszólalók egyetértettek abban is, hogy mind az államvezetésből, mind az iskolákból hiányzik a szakértelem. Pedig főleg erre lenne szükség: szakszerű felvilágosításra, információkra és érzékenyítésre.

Az esemény alatt a résztvevők különféle nézőpontokat megismerhettek. Az estnek volt három meglepetés vendége is. Gyémánt Ágnes, az "LMBTQ-személyek szülei és hozzátartozói" csoport képviselője, amit azért alapított, hogy a szülőknek is legyen egy fóruma, ahol az ezzel kapcsolatos nehézségekről beszélhetnek. "El nem tudják képzelni milyen érzés, egy szülőnek, amikor az ő gyermekéről mások ítélkeznek. Ezek a törvények abuzálnak és bántalmaznak" – mondta az új jogszabályokról.

Felszólalt Magasházi Mónika is, aki arról mesélt, hogy transzneműként, milyen úgy élni a hétköznapokat – ügyeket intézni, vagy akár női ruhában bemenni a férfi mosdóba – hogy jogilag tiltott a nem- és névváltás.

Mondolo Ákos, a Szimpozion Egyesület vezetőségi tagja is hozzászólt a beszélgetéshez. Szerinte ezeknek a csoportoknak óriási erejük van: közösséget teremtenek, intellektuális eszmecserére nyújtanak lehetőséget, és legfőképp reményt adnak. "Lehet, nem tudjuk egy nap alatt megváltani a világot, leváltani a kormányt, de az embereknek most van szükségük reményre. Egy nap pedig lesz kormányváltás, és erre intellektuálisan és szervezettségi szinten is készen kell álljunk" – mondta.