A számokat tekintve vége a migrációs válságnak
17/05/2019 07:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Gazdasági értelemben katasztrofális, egyébként pedig cinikus a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes politika - fogalmaz a Bloomberg szerkesztőségi kommentárja, kiemelve, hogy 92 százalékkal csökkent a kontinensre jogellenesen érkezők száma 2015-höz képest. A Die Welt azt hangsúlyozta, hogy a németek orosz gázvásárlása szemben áll egész Európa geostratégiai érdekeivel. Nemzetközi lapszemle.
Cinikus és veszélyes a szélsőjobbos bevándorlásellenesség
Miként nyerhet Európa a migráció ügyében? Erről közöl szerkesztőségi kommentárt a Bloomberg amerikai hírügynökség. Elöljáróban megállapítja: az illegális átkelések száma erősen megcsappant. Tavaly mintegy 150 ezer migráns próbált bejutni jogellenesen Európába. Ez 92 százalékos csökkenést jelent 2015-höz képest. A menedékkérők száma 2018-ban 646 ezer volt, kevesebb, mint a fele a három évvel korábbinak. A számokat tekintve a migrációs válságnak vége, de az ügy politikai értelemben megosztóbb jellegű, mint valaha. Az európai parlamenti választásokhoz közeledve a populisták azt hangoztatják, hogy az európai társadalmak ostrom alatt állnak, és eközben akadályozzák azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy jöjjön létre az egész uniót átfogó politika a probléma ellenőrzésére. Olyan időszakban, amikor a lakosságcsökkenés veszélyezteti az európai növekedést, a szélsőjobboldali bevándorlásellenes irányvonal gazdasági értelemben éppolyan katasztrofális, mint amennyire egyébként cinikus – állapítja meg a Bloomberg, és hozzáteszi: az európai vezetőknek meg kell mutatniuk, hogy képesek úrrá lenni az emberkereskedelem kaotikus hullámain, és olyan körülményeket tudnak teremteni, amelyek lehetővé teszik az újonnan érkezettek rendezett módon történő fogadását. Ehhez átfogó, közös stratégiára van szükség Európa határainak biztosítása érdekében, egyúttal pedig meg kell teremteni a legális bevándorlás újszerű útját-módját.
Az amerikai hírügynökség a teendők élén kiemeli az önálló uniós határ- és parti őrség megerősítésének a szükségességét, valamint azt, hogy a mostani szabályok helyett, amelyek értelmében a menedékkérelmet abban a tagországban kell elbírálni, ahol az illető az EU területére lépett, ésszerű lenne az egész unióra érvényes rendszert kialakítani a menedékkérők szétosztására, hogy az olyan frontországok, mint Itália vagy Spanyolország ne legyenek kénytelenek aránytalanul nagy terheket cipelni.
„Ha az olyan populista kormányok, mint a magyar és a lengyel, elutasítják, hogy ebből kivegyék a részüket, akkor az EU-nak nélkülük kell előrelépnie” - írja a Bloomberg, és felhívja a figyelmet arra, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök már tett utalást Magyarország és Lengyelország esetleges kizárására az útlevél-ellenőrzéstől mentes schengeni térségből, ha továbbra is visszautasítják a menekültek befogadását. A hírügynökség szerint az valószínűtlen, hogy ilyen extrém lépést megtegyenek, ám az EU-nak nem lenne szabad visszariadnia attól, hogy következményeket fűzzön a populista ellenszegüléshez. Például a strukturális alapokhoz való hozzáférést függővé tehetné a közös menedékjogi szabályok elfogadásától.
A Bloomberg szerkesztőségi kommentárja azonban a mérleg másik serpenyőjét sem hagyja figyelmen kívül. Mint írja, a liberálisoknak ahhoz, hogy a szavazókat meggyőzzék a sokféleség áldásairól, el kell ismerniük annak a határait is. Az EU-nak fel kell gyorsítania a bevándorló csoportok asszimilációját a befogadó országban, többet kell költenie integrációs és nyelvoktatási programokra. És sokkal több diplomáciai energiát kell fordítania arra, hogy megállapodások szülessenek afrikai és közel-keleti országokkal az Európában visszautasított menedékkérők visszafogadásáról és egyúttal megvédéséről. A jobboldali populisták idegengyűlölő retorikája veszélyes, és a saját érdekek ellen hat, de a közvéleménynek a társadalmi változások üteme miatti jogos aggodalmából táplálkozik. Az európai projekt védelmezőinek rendezettebb módon, szigorúan kell fellépniük az illegális migráció ellen, miközben új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a bevándorlók hozzájáruljanak Európa jövőjének alakításához.
A németek orosz üzletei Kelet-Közép-Európára lehetnek rossz hatással
És akkor még röviden, egészen más témáról. Németország ismét az orosz rakéták hatótávolságán belül van – ezt emeli ki címben a Die Welt című hamburgi lap, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszterrel készített interjújából. Sikorski abban a varsói kormányban vállalt szerepet annak idején, amelyet még Donald Tusk, jobbközép irányzatú politikus, az uniós országok csúcsvezetőiből álló testületnek, az Európai Tanácsnak a mostani, idén egyébként leköszönő elnöke vezetett, és akinek a politikai barátai – Polgári Platform néven – kimondottan erős ellenzéki tényezőként vannak jelen a lengyel politikai porondon. Az interjú nem csupán az orosz katonai-stratégiai fenyegetésről szól, hanem részletesen kitér a lengyel-német viszonyban elhangzó disszonáns hangokra is, egyebek közt az Északi Áramlat 2 gázvezeték kérdésére. Az orosz gázt a tenger alatt Németországba szállító vezeték megépítésével a németek Sikorski szerint nem csupán saját szomszédaikkal, hanem egész Európa geostratégiai érdekeivel szembe helyezkednek.
„Tudom jól, hogy Németország nem csak Oroszországtól vásárol gázt, és hogy a berlini politikusok azt hiszik, így nem is fognak függő helyzetbe kerülni Moszkvától, és eközben Németország Európa gázelosztó központjává válik. A német vegyiparnak szüksége van az alapanyagra, hogy versenyezhessen az Egyesült Államokkal. Ezáltal azonban Kelet-Közép-Európa államai orosz befolyásolási kísérleteknek lehetnek kitéve. Ezt az árat Németország minden jel szerint hajlandó megfizetni” - fogalmaz az interjúban a lengyel diplomácia korábbi irányítója, aki egyébként kiváló amerikai kapcsolatokkal is rendelkezik.
(Címlapkép: MTI, fotó: Kelemen Zoltán Gergely)
Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!
2019. május 17., péntek
