„Köszönjük
Reggeli gyors

A szülők helyett egyes intézmények fogják beperelni a gyerekeket

9/09/2021 11:07

| Szerző: Klubrádió

Jön a választás, jön a nyugdíjemelés. A KSH adatait figyelembe véve, mire számíthatnak még az idén a nyugdíjasok, mire elég a novemberi nyugdíjkorrekció, és mire számíthatnak azok, akik még nyugdíj előtt vannak? A nyugdíjszakértő válaszolt.

A KSH szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal, a nyugdíjasoknál 3,9 %-kal emelkedtek az előző évhez képest. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeli gyorsban elmondta, hogy a törvény szerint a nyugdíjakat a mindenkori tényleges infláció mértékében kell emelni. Az idén januárban volt nyugdíjemelés, egy rendkívüli korrekció volt júniusban, és lesz még egy novemberben, ami az évközi inflációt korrigálja.

2021. szeptember 09. Reggeli gyors - részlet 21.09.09. Farkas András
11:00
00:00

Januárban 3%-kal emelték a nyugdíjakat, júniusban további 0,6%-os korrekció volt, ugyanakkor a statisztikai hivatal szerint az infláció 4,3% lesz, tehát még 0,7%-kal majd megemelni a nyugdíjakat novemberben. Ám mivel a 0,7% nem éri el az 1%-ot, ezért a törvény szerint egy összegben kell azt majd odaadni a nyugdíjak mellé. A szakértő ki is számolta rögtön, hogy közel 13 ezer forintot jelent majd átlagosan.

A nyugdíjasok novemberben kapnak egy egyszeri juttatás is, amit az ígéretek szerint az alapján számolnak ki, hogy mennyivel haladta meg a 3,5 %-ot a GDP növekedése. A kormányzati kommunikációban 6-6,3%-ost emlegetnek, ami 50-56 ezer forintot jelent, de Farkas szerint ennél is magasabb lesz a növekedés, mert tavaly a járvány miatt alacsony lett a bázis. Akár a 7,5%-ot is elérheti a növekedés, amivel a nyugdíjasok Farkas szerint a törvényi maximumot is megkaphatják. Ez 80 ezer forint lehet azoknak, akiknek legalább ennyi a novemberi ellátása. Akinek kisebb, az arányosan kevesebbet is kapna.

A speciális magyar nyugdíjszámítás miatt a magyar nyugdíjasok folyamatosan lemaradnak. Minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabb helyzetben van, ezért szegénységi csúszdára ülnek rá a nyugdíjasok. Az első évben a tetején vannak, majd egyre lejjebb, mert a nyugdíjemelés kizárólag az inflációtól függ, míg a nyugdíj kiszámítása a nemzetgazdasági átlagkeresettől, ami ennek a 2-3-szorosa lehet. Magyarul az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok egyre rosszabbul járnak.

Nyugdíjasok tüntetése Görögországban
 
 Illusztráció / Görög nyugdíjasok tüntetnek a nyugdíjak további, tervezett csökkentése miatt Athénban 2018. október 4-én. (MTI/EPA/Szimela Pancarci) 
 

Ezt kezelhetné a korábban működő, majd megszüntetett svájci indexálás. Ebben a rendszerben a nyugdíjemelés mértékét nem kizárólag az inflációtól teszik függővé, hanem figyelembe veszik a nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is. A svájci a két tényezőt 50-50 százalékban veszi figyelembe. Ha a magyar nyugdíjemelési-rendszer nem változik, az elszegényedés egyre csak növekedni fog, mondta Farkas András.

Bár Európában 18 országban létezik a kötelező szülőtartás jogintézménye, de ez Magyarországon a legerősebb. A kötelező szülőtartás azt jelenti, hogy a szülő rászorul, és nagyon alacsony a nyugdíja, akkor a nagykorú gyermekeinek kötelességük őt eltartani. Farkas Mérő Vera műsorvezetővel arról is beszéltek, hogy ez a társadalombiztosításnak lenne a feladata, hiszen a tb lényege, hogy társadalmasítja az öregek és betegek eltartási kötelezettségét. A szülőtartás viszont visszavisz minket a Bismarck előtti időkre, ahol a család gondoskodott a szülőkről, mondta Farkas. 

Farkas azt is elmondta, hogy a szülőtartás kötelezettsége a Kínai Népköztársaság alkotmányából került át a magyar alaptörvénybe, holott Kínában a társadalombiztosítás mindössze 15 éves múltra tekinthet vissza, míg nálunk közel száz éves hagyománya van. Ennek ellenére a kötelező szülőtartás Farkas szerint egyre több embert fog érinteni. És nem arról van szó, hogy majd a szülők feljelentik a gyerekeiket, hanem majd a szülőt támogató, ápoló, eltartó, rehabilitáló intézmények fogják saját jogon perelni, ha a gyerek nem gondoskodik a szülőről, ami a kereset 50%-át is érintheti.

100 éve 46 év volt a várható élettartam, és a szülők leginkább el sem érték, vagy nagyon rövid ideig élvezhették a nyugdíjas létet, akkor is sok gyerek gondoskodhatott róluk, de a mostani demográfiai helyzetben a helyzet a feje tetejére állt: kevés gyereknek kellene gondoskodni a "hál' istennek sokáig élő szülőket".

"Erre fel kell készülni, muszáj valamilyen öngondoskodási formát választani, aki csak teheti. Fel kell készülnünk rá" - mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgatjatja meg!

Reggeli gyors / Interjú Farkas Andrással
2021. szeptember 09., csütörtök 06.45
riporter: Mérő Vera