A vendégmunkások mérséklik, de így is riasztó a népességfogyás
1/03/2023 20:36
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Magyarország népessége 334 ezer fővel csökkent az elmúlt 10 évben, úgy, hogy közben több a bevándorló, mint a kivándorló. A döntő ok az elöregedés. A termékenységi ráta ugyan emelkedett, de a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy kormányzati eszközökkel csak csekély mértékben lehet befolyásolni ezeket a folyamatokat – mondta Tóth G. Csaba, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója az Esti gyorsban.
Február közepén számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi népszámlálás előzetes adatairól: bő egy évtized alatt 334 ezer fővel csökkent Magyarország népessége.
Tíz évente tartanak népszámlálást (ez most a járvány miatt kitolódott tizenegyre) – így az összehasonlító adatok is mindig a megelőző évtized folyamatait írják le: míg 2001-ben 1,7%-os volt a népességfogyás, a most mért bő évtized alatt 3,4 százalékos – hívta fel a figyelmet a Telex.
A fokozódó népességcsökkenés okait laikusként a születésszám, a halálozás illetve a migrációs folyamatok alakulásához kötnénk – ezek valóban szerepet játszanak, de a döntő elem az elöregedés, a társadalom korszerkezetének változása – magyarázta Tóth G. Csaba, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója az Esti gyorsban.
A korszerkezet magyarázza azt is, hogy a déli országrészben jelentősebb az elnéptelenedés: jellemzően idősebbek élnek a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, míg a fiatalok aránya Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön nagyobb. Az aktív korúak pedig a központi régióban, illetve a Nyugat-Magyarországon vannak a legtöbben. Így, hosszútávon elég nagy különbségek lesznek az ország egyes területein az időskori eltartottsági rátában – tehát abban, hogy hány munkaképes korúra jut majd egy 65 év feletti állampolgár. Ez nagy problémákat okoz majd a déli országrészekben - mondta a kutató.
A nemzetközi (tehát ki-, be- és vissza-) vándorlás nagyon komplex folyamat: ha a KSH adataira támaszkodunk, akkor azt láthatjuk, hogy összességében 131 ezerrel többen érkeztek, mint ahányan elmentek. A bevándorlás három legfőbb forrása: Ukrajna, Románia és Kína. Ez már a háború előtt, az évtized közepétől így volt: a szomszédos országokból rengeteg vendégmunkás érkezik. Ez a vándorlási többlet jelentősen mérsékelte a népességfogyást – mondta Tóth G. Csaba.
Bár a termékenységi ráta 1,2 százalékról 1,5 százalékra nőtt, még nem lehet megmondani, hogy ez egy tartós tendencia-e, ahogy azt sem, hogy mekkora a szerepe ebben a gyermekvállalást ösztönözni szándékozó kormányzati lépéseknek. Elképzelhető, hogy a kormányzati programok miatt korábbra vagy éppen későbbre tolódott a gyermekvállalás bizonyos családoknál - így hosszabb távon lehet majd értékelni ezeket. Ugyanakkor az a nemzetközi tapasztalat, hogy a kormányok a maguk eszközeivel csak csekély mértékben tudják befolyásolni ezeket a folyamatokat - mondta a kutató.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.03.01.,szerda 18:30
Riporter: Szénási Sándor
