A vétójog marad, továbbra is egyetértés kell az EU-ban
28/05/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Finisben a helyreállítási alap ratifikációja a tagállamoknál, ezt követően az Európai Bizottság hagyja jóvá az egyes tagállamok által benyújtott felhasználási terveket – írja a Les Echos. A Süddeutsche Zeitung arról cikkez, hogy bár a jövőben elképzelhető a többségi döntéshozatal az EU-ban, ma még szükség van a vétó lehetőségére.
Immár karnyújtásnyira van a pénz, végéhez közeledik az európai helyreállítási terv ratifikációs folyamata – írja a párizsi Les Echos. Arról az összesen 750 milliárd eurós keretről van szó, amelyről tavaly decemberben döntöttek az EU-országok csúcsvezetői, annak érdekében, hogy pénzügyi ösztönzéssel segítsék a világjárvány miatt kényszerűségből elrendelt korlátozások negatív gazdasági következményeinek a leküzdését. A forrást az Európai Bizottság a nemzetközi pénzpiacon felvehető kölcsön révén teremti elő – majd a támogatás egy részét szintén hitelként adja tovább a tagállamoknak –, de mindezt csak akkor teheti meg, ha már nem csupán az uniós intézményekben, hanem a tagállamokban is megtörténik a megállapodáscsomag hivatalos megerősítése, ami a legtöbb ország esetében a parlamenti ratifikációt jelenti. A Les Echos szerint annak alapján, amiyen jól halad ez a ratifikációs folyamat, a brüsszeli testület hamarosan kopogtathat a pénzpiacon, és június végén már meg is kezdődhet az uniós támogatások folyósítása a tagállamoknak.
Azok a parlamentek, amelyek eddig húzták az időt, akár az Európai Unió iránti bizalmatlanságból, akár belpolitikai okokból, az elmúlt napokban felgyorsították a tempót – olvasható a francia lap áttekintésében. Eszerint Lengyelországban, ahol a kormánykoalíció egyik kisebb tagja elzárkózott a közös európai hitelfelvétel jóváhagyásától, úgy kerülték meg ezt az akadályt, hogy a kormánytöbbség az alsóházban a baloldali ellenzék támogató voksait vette igénybe. Finnországban a vonakodókat azzal bírták jobb belátásra, hogy külön kikötötték: ezt a módszert most kivételesen alkalmazzák, nem lesz belőle precedens. Hollandiában az elhúzódó politikai bénultság okozott késlekedést, de végül ott is megtörtént a ratifikálás, miután Romániában és Magyarországon szintén zöld fényt kapott a projekt. (Zárójelben jegyzem meg: a jelenlegi magyar kormány ettől függetlenül a dolgok pillanatnyi állása szerint nem kívánja igénybe venni az uniós támogatás hitelből folyósított részét, csak a vissza nem térítendő támogatást.) Visszatérve a Les Echos helyzetismertetéséhez, Ausztriában szintén sínre került az ügy. Összességében a megerősítési folyamat az eredeti ütemtervnél egy hónappal előrébb tart. Az első kifizetéseket azonban meg kell előznie annak, hogy az Európai Bizottság hagyja jóvá az egyes tagállamok által benyújtott felhasználási terveket.
Az EU-ban továbbra is a teljes egyetértés szükséges
Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter interjút adott a müncheni Süddeutsche Zeitungnak, és abban úgy vélekedett: még nem érett meg az idő arra, hogy az Európai Unión belül áttérjenek a többségi döntéshozatalra a teljes egyetértés megkövetelése helyett, vagyis hogy kiiktassák a tagállamok vétójogát a külügyi állásfoglalások tekintetében. A lap kifejezetten annak kapcsán kérdezett rá erre, hogy a minap magyar vétó miatt hiúsult meg a gázai harcokkal kapcsolatos közös uniós álláspont elfogadása. Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke – aki egyben a szeptemberi Bundestag-választásra a párt kancellárjelöltje is – ennek nyomán felvetette a többségi döntéshozatalra való áttérést. A cseh diplomácia irányítója ezt a jövőre nézve ugyan elképzelhetőnek tartja, de szerinte a nemzetállamok ma még nem engedik ki a kezükből a vétójogot. A többiekétől eltérő véleménye egyébként nem csak Magyarországnak lehet adott esetben – jegyezte meg Kulhánek.
Az interjú legnagyobb része ugyanakkor arról szól, hogy – miután Prága súlyos konfliktusba keveredett Moszkvával – Csehország szükségesnek tartja az EU és a NATO egységét Oroszországgal szemben. Csak a közös fellépéssel lehet megakadályozni a Kreml „oszd meg és uralkodj” stratégiájának az érvényesülését – mondta Kulhánek.
A szlovák kormány is bajban az orosz vakcinával
Ismét fellángolt a vita Szlovákiában a Szputnyik V vakcina körül – írja a bécsi Der Standard. Most, hogy három hónappal a vitatott beszerzés után a pozsonyi kabinet zöld fényt adott a koronavírus elleni orosz oltóanyag alkalmazásának, a kormányzat soraiból is érkeznek bírálatok. Magyarország után Szlovákia a második EU-ország, ahol Szputnyikkal is oltanak. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszternek legkésőbb június hetedikéig meg kell teremtenie az előfeltételeit a jelenleg rendelkezésre álló 200 ezer adag beadásának. Ez azonban a Der Standard beszámolója szerint nem jelenti azt, hogy a négypárti kormányon belül egyetértés alakult volna ki a kérdésben. Az az elhatározás, hogy Szlovákia vásárol 2 millió orosz vakcinát, Igor Matovičnak a miniszterelnöki székébe került, bár pénzügyminiszterként benn maradt a kormányban – emlékeztet a lap. Az oltást most, miután az idő sürget, a leszállított 200 ezer dózis szavatossága a nyáron lejár, a kormányon belül szótöbbséggel meghozott döntés értelmében nem csupán az európai szakhatóság engedélye nélkül, hanem a szlovák gyógyszerfelügyelet fenntartásai ellenére is megkezdik. A Der Standard szerint ez Matovič – valamint Moszkva – számára megkésett győzelemként könyvelhető el. Lengvarský miniszter ugyanakkor, miután rákérdeztek, elismerte, hogy ő történetesen nem Szputnyikkal oltatja be magát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.28., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János