A világ a járvány után – Kárpáti Iván jegyzete

Mindenki azt találgatja, hogy milyen lesz a világ a járvány után. A leggyakrabban azt olvasom, hogy nem lesz olyan, mint előtte. Ez nyilván egy elég patetikus közhely, de mint ilyen, nyomokban igazságot tartalmaz. Ha csak az elmúlt 20 évet nézzük és annak a jelentősebb, világot megrázó sokkjait, akkor azt látjuk, hogy egyes részleteiben valóban gyökeres változások történtek.

2001. szeptember 11. után megtanultunk együtt élni a globális terrorizmusnak egy új minőségével, 2008 után pedig alaposan át kellett gondolnunk, hogy mit jelent a millió szállal kötődő globális gazdaságban élni és túlélni. Szépen lassan megszoktuk, hogy a repülőtéren mezítláb araszolunk a biztonsági ellenőrzésen, ahol időnként beállítanak egy gépbe, ami szó szerint a vesénkbe lát. Már észre sem vesszük, hogy egyes világvárosok aluljáróiban nincsenek bombafészeknek is használható kukák és olyan fegyverzetben állnak őrt katonák egy-egy világlátványosság mellett, ahogy régen egy klasszikus fronton. Mi magyarok megtanultuk, hogy nincs személyi és 100 ezer forint bemutatásával új autó, meg hogy el kell, el kellene olvasni minden szerződésen az apróbetűs rész negyvenötödik oldalát is. Hosszan sorolhatnám, mi minden változott meg és még hosszabban, hogy mi nem.

Ha egyszer túl leszünk ezen a válságon is, ami egyelőre szinte semmilyen elemében nem hasonlít az előzőekhez, akkor majd felveszünk néhány új szokást, néhányat meg szépen kénytelenek leszünk elengedni. Én mondjuk nem hiszek abban, hogy az emberek ne vágynának majd utazni és ne szeretnének társaságban lenni. Az tény, hogy évek kellenek, mire visszatér a bizalom.

Bevallom, régen mindig megmosolyogtam a maszkjaikban vonuló, óvatoskodó ázsiai turistákat. Hát, ezentúl nem fogom.

Kárpáti Iván jegyzete a 2020. március 31-i Esti gyorsban hangzott el.