A világ szeme a Klubrádión

Először is röviden visszatérek a tegnap reggeli lapszemlére, amelyben elmondtam, hogy a Reuters beszámolója szerint az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, változtasson a közbeszerzési szabályokon, ha hozzá akar jutni az uniós támogatási pénzekhez. A magyar kormányzat időközben álhírnek minősítette a világhírügynökség jelentését, mondván, nem kaptak semmi ilyen felszólítást Brüsszeltől. A Reuters természetesen hírt adott erről a magyar megnyilatkozásról is, hozzátéve azt, hogy a maga részéről betekintést nyert abba a belső uniós iratba, amelyben a hatalmas összegű támogatások ügyét kezelő végrehajtó intézmény megállapítja: a magyar politika legmagasabb szintjén ütközött ellenállásba azoknak a jogi előírásoknak a felülvizsgálata, amelyek rendszerszintű szabálytalanságokhoz és túlárazáshoz vezettek. A Klubrádió továbbra is figyelemmel kíséri a magyar közbeszerzési eljárásokat és azok megítélését.

Külföldön sem nézik jó szemmel, ami Klubrádióval történik

És most nézzük annak a tegnapi ítéletnek a visszhangját, amely nem csupán rólunk, sőt, talán nem is főként rólunk, hanem a magyar sajtószabadságról szólt. Reagálások tömkelege született arra, hogy a bíróság elutasította a Klubrádió beadványát, miszerint jogellenesen tagadta meg a Médiatanács a frekvenciaengedély meghosszabbítását.

A francia külügyminisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott: „A sugárzás felfüggesztése nagyon aggasztó jel lenne a média pluralizmusa és függetlensége szempontjából. Felszólítjuk Magyarországot, tartsa tiszteletben ezzel kapcsolatos európai kötelezettségvállalásait.”

Forrás: Klubrádió

 

Az Európai Sajtóintézet szerint „a bíróság mérte a végső csapást, de ezt a magyarországi politika tudatos, évtizedes erőfeszítése előzte meg, amely arra irányult, hogy kitöröljék a Klubrádiót az éterből. Az állami intézményeket a Fidesz híveivel töltötték fel, és arra használták, hogy mesterségesen eltorzítsák a piacot, aláássák a független médiát. Mindez az Európai Uniónak a szeme láttára történt, amely nem ismerte fel az ügy komolyságát, és nem tette meg a megfelelő lépéseket.”

Az előbb más kontextusban említett, londoni székhelyű Reuters hírügynökség azt írja: „Orbán alatt az állami műsorszóró alig tekinthető többnek, mint kormányzati szócsőnek, és eközben számos médiaintézményt bezártak vagy kormánybarát tulajdonosok kezére juttattak az elmúlt években. Orbán a magyar médiatulajdonlási részarány növelésére szólított fel, és a múlt héten azt mondta, hogy az 34-ről 55 százalékra növekedett.”

Az AP amerikai hírügynökségnek a Washington Post által ismertetett jelentése a magyar médiahelyzetet ismertetve kitér egyebek közt arra, hogy az állam a legnagyobb hirdető is egyben, és elsősorban a kormány felé hajló médiában vásárol hirdetéseket. A tudósítás idézi Polyák Gábor médiajogászt, a Mérték Médiaelemző vezetőjét, aki szerint a Klubrádióval szemben diszkriminációt alkalmaztak, ami ellentétes mind az alkotmánnyal, mind az európai joggal. „Nem ez volt az egyetlen lehetséges, meghozható ítélet” – állítja Polyák Gábor.

Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség: „A magyar független műsorszórók és lapok szabályozási és pénzügyi nyomás alá kerültek az elmúlt években. Eközben kormányközeli vállalkozók olyan központosított médiakonglomerátumot hoztak létre, amelyet Orbán Viktor felmentett bizonyos állami felügyelet alól. Magyarország Orbán alatt lejjebb csúszott a médiaszabadság megítélését és a demokráciabesorolást illetően. A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet által összeállított index szerint 180 ország közül a 89. helyre esett vissza. Ezzel az EU-tagállamok között a második legrosszabb minősítést kapta.

Az APA osztrák hírügynökség – amelynek a tudósítását átvette például a bécsi Der Standard - beszámol arról, hogy Monika Vana, az osztrák Zöldek európai parlamenti delegációvezetője az EU reagálását követelte. „Az Unió nem szemlélheti tétlenül a független Klubrádió médiajogi fortélyokkal kikövezett eltávolítását” – vélekedett.

A népszerű berlini Tageszeitung, röviden TAZ a frekvenciapályáztatási és bírósági folyamat eddig fejleményein ismertetése után kiemeli: az engedély végleges kiadása egy évig is elhúzódhat. Orbánnak és csapatának jól jön, hogy az engedetlen adót akár a jövő áprilisi parlamenti választásokig is hidegre lehet tenni.

És végül ahogyan a Der Spiegel német hírmagazin értelmezi a fejleményeket: „A kormány ezt már elhatározta, és most a lépést egy budapesti bíróság is megerősítette.” A hetilap emlékeztet arra, hogy a magyar médiatanács kizárólag Orbán Viktor pártjának a híveiből áll.

A teljes lapszemlét meghallgathatja a fenti lejátszóra kattintva.