A volt ukrán elnök: Ukrajna lerohanása esetén a háború átterjedhet Magyarországra
20/05/2022 07:33
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az európaiak naponta egymilliárd euróval finanszírozzák Ukrajna lerombolását, írja a Politicóban Petro Porosenko, az előző ukrán elnök, aki szerint az orosz imperializmus jelképe a hatvanas években épült Barátság kőolajvezeték. Orbán Viktor „már Trump előtt Trump volt”, írja a Washington Post. A német üzleti körök szerint soha nem volt a Nyugat annyira egységes, mint most, az Ukrajna elleni háború következtében. De mi van a világ népességének felét adó Indiával, Kínával, és azokkal az afrikai országokkal, amelyek tartanak Putyin bosszújától? Nemzetközi lapszemle.
Vége a barátságnak Putyin Oroszországával, és példátlan következményekkel fog járni a Nyugatra nézve, ha elköveti azt a hibát, hogy továbbra is fizet Moszkvának a gázért és olajért, mintha mi sem történt volna. Márpedig most ez folytatódik, az európaiak naponta egymilliárd euróval finanszírozzák Ukrajna lerombolását - írja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent véleménycikkében Petro Porosenko, az előző ukrán elnök. Érvelésében fontos szerepet kap az az állítás, hogy Ukrajna lerohanása esetén a háború átterjedhet Magyarországra, Bulgáriára, illetve Szlovákiára is. Ha Putyint megfosztják az energiahordozókért kapott pénztől, azzal Porosenko szerint a harmadik világháború veszélyét hárítják el.
A Politico vendégkommentátora az orosz imperializmus jelképének nevezi a múlt század hatvanas éveiben elkészült Barátság kőolajvezetéket. Annak elzárása megfordítaná az események menetét - vélekedik.
A CPAC, az amerikai konzervatívok politikai szerveződése Budapesten rendezte meg konferenciáját, ezért a Washington Post cikksorozatban foglalkozott az Orbán-jelenséggel, és ebben nagyrészt arra összpontosított, hogy a magyar vezető politikája árnyékot vet az Egyesült Államokra is. Emlékeztetett Steve Bannonnek arra a kijelentésére, hogy Orbán Viktor „már Trump előtt Trump volt”, a maga nacionalista programjával.
A magyar miniszterelnöknek 2015-ben az alig több mint ezer szíriai menekültet sikerült egzisztenciális fenyegetésként beállítania, és megszilárdítania hazai támogatottságát, ezzel pedig elismerést vívott ki magának az európai szélsőjobbon belül, írja a lap. Ami Orbán amerikai hatósugarát, az általa Magyarországon meghonosított gyakorlat vonzerejét illeti, a cikksorozat szerzője felhívta a figyelmet James David Vance republikánus politikusnak a Vanity Fairben megjelent interjújára, amelyben Vance azt mondja: Donald Trump 2024-es visszatérése nyomán az újraválasztott elnöknek azzal kell majd kezdenie, hogy erővel a saját uralma alá hajtja a most úgymond a baloldal kezében levő intézményeket, köztük az egyetemeket.
„Ha egyetlen tanácsot adhatnék neki, azt mondanám: bocsásd el az összes középszintű tisztviselőt, és helyettesítsd őket a mi embereinkkel” - idézte a Washington Post a republikánus ohiói szenátorjelöltet.
A cikksorozat arra is kitért, hogy például Floridában érzékelhetően teret nyer Amerika „orbanizációja”, legalábbis az LMBTQ-jogok elleni fellépést illetően.
A mostaninál globálisabb távlatokra van szüksége a Nyugatnak - írja terjedelmes elemzésében a Handelsblattban, a német vállalkozói körök napilapjában Jörg Rocholl, a német szövetségi pénzügyminisztérium tudományos tanácsadó testületének elnökhelyettese, a berlini székhelyű Menedzsment és Technológiai Európai Főiskola vezetője.
A szerző megállapítja: soha nem volt a Nyugat annyira egységes, eltökélt és tettrekész, mint most, az Ukrajna ellen intézett orosz támadás nyomán. Ez a magatartás nem csupán Vlagyimir Putyin orosz elnököt lepte meg, hanem magát a Nyugatot is. A demokratikus tábor, úgy tűnik, békét kötött önmagával, de érvényes-e ez a megállapítás globális értelemben is? - teszi fel a kérdést Rocholl.
Első pillantásra igen, hiszen az ENSZ Közgyűlésében március elején 141 állam szólította fel Oroszországot a háború azonnali beszüntetésére. Oroszország és vazallusai - összesen öt ország - ellenszavazattal éltek, 35 állam pedig tartózkodott. Csakhogy e 35 ország - amelyek között ott volt Kína és India - a világ népességének csaknem a felét adja.
A Handelsblatt vendégkommentátora szerint indokolt feltenni a kérdést, milyen mélyreható gazdasági és politikai okai vannak, hogy csak ennyien ítélik el az ukrajnai háborút. Rocholl úgy véli, az afrikai országok egy része attól tart, hogy Oroszország nyomást gyakorolhat rájuk, például megvonja tőlük a katonai támogatást, mások a kínai gazdasági kapcsolatokra tekintettel tartózkodhattak. Voltak azonban alapvetően a Nyugathoz tartozó országok is, amelyek tartózkodtak, és ezek stratégiai előnyöket remélnek az Oroszországgal való együttműködéstől. A szerző szerint a 35 tartózkodó közül sok országot az motivált, hogy kétségei vannak a Nyugat erkölcsi hitelességét illetően. E vonatkozásban fontos szerepe lehet a nyugati katonák Afganisztánból történt kaotikus kivonulásának, mint friss emléknek. Jörg Rocholl a hitelesség növelése érdekében fontosnak tartja, hogy a kontinensek közötti gazdasági cserekapcsolatokat tisztességes, fenntartható alapokra helyezzék.