Akadémikusok állásfoglalása: tudományosan nem igaz, amit Alaptörvénybe készülnek írni, hogy valaki vagy férfi, vagy nő

Falus András akadémikust, genetikust, immunológust azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy az elmúlt napokban akadémikusok nemcsak tudományos kérdésekben, hanem közéleti kérdésekben is megszólaltak. Volt egy állásfoglalás az Akadémia Gazdaság és Jogtudományok osztályától, amelyben arra figyelmeztettek, hogyha a március 15-i ünnepi beszéde után, az ominózus poloskázó beszéd után Orbán Viktor elmegy az Akadémia jubileumi közgyűlésére májusban, akkor lehet, hogy sokan majd tiltakozásul kivonulnának a teremből.

Ezt a figyelmeztetést aztán sok minden egyéb követte, de most azt hallom, hogy egy másik osztály, a Biológiai Tudományok osztálya, szintén készített egy állásfoglalást, ami azonban egyelőre nem kapott nyilvánosságot. Arra a kérdésre, hogy ez miről szól, Falus András elmondta: az állásfoglalás, ami ezen a héten megtörtént a Biológiai Tudományok osztályán, még nem került szavazásra, erről júniusban fognak dönteni, ennek elsősorban a technikai okai vannak. (Van egy olyan szabály, hogy 8 nap kell ahhoz, hogy ha egy új napirendi javaslat felvetődik, akkor azt el lehessen fogadni.)

Felidézte: mindannyian tudjuk, hogy az Alaptörvény 15. módosításnak van egy olyan tétele, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. „Na most biológiailag, tudományosan ez egyszerűen nem igaz”. Van a két szélső érték, hogy ilyen informatikában használt szavakkal fejezzem ki magam, tehát a férfi, akinek olyan szexkromoszómái vannak, amit úgy nevezünk, hogy XY, és van a nő, akinek XX szexkromoszómája van. De ezenkívül rengeteg átmeneti alak van – közölte.

Úgy folytatta: ma már a tudományos irodalom mindenféle elfogultság, mindenféle érzelmi beállítódás nélkül úgy nevezi, hogy interszex. Tehát a két szélső érték között, ami teljesen nyilvánvalóan dominál az emberek között, van egy hozzávetőlegesen 0,8-2,5 százalékig terjedő úgynevezett interszex állapot. „Na most kijelenteni azt, hogy az ember férfi vagy nő, az ilyen értelemben marginalizál tényleg jelentős számú embert, ami valami hallatlanul igazságtalan, stigmatizáló és nem felel meg a legalapvetőbb biológiai, genetikai ismereteknek” – jelentette ki az akadémikus.

Vagyis ők tudományos alapokon állapították meg, hogy ez a tervezett alaptörvény-módosítás, amelyik azt mondja ki, hogy az ember férfi vagy nő, az apa férfi, az anya nő, ez így nem igaz, ez ellent mond a tudomány megállapításainak. Ilyen vonatkozásban adtak ki néhányan, 10-12 akadémikus egy állásfoglalást, amiről még nem volt szavazás. Úgy vélekedett: kétségbeejtő hiba lenne ezt beírni az alaptörvénybe (pont jövő hétfőn lesz erről szavazás), ez teljes félreértése a nemeknek, az ivarnak, az átörökítésnek.

Csak Magyarországon alsó hangon, ha az intervallumon belül mondjuk egy százalékról van szó, az 9,5 millió embert feltételezve itthon, „95 ezer embernek a nem embernek tartását” jelenti. Hangsúlyozta, hogy, az interszex állapot nem betegség, hanem változat. Egy olyan genetikai, hormonális, belső ivarszervekre vonatkozó jellegzetesség, amit nem lehet kórképnek mondani, ez változatot jelent.

A genetika egyik legfontosabb tétele az, hogy az élővilág életre valóságát pont a változékonyság, a heterogenitás biztosítja, és ez pontosan így van a nem megállapításánál is. Azt teljesen megérti, hogy amikor egy kisgyerek megszületik, akkor a szülésznek valamit mindenképpen deklarálnia kell, hogy ő kisfiú vagy kislány. De utána kiderülhet az érés, a növekedés során, hogy olyan, szemmel, anatómiailag, morfológiailag nem látható jellegzetességei vannak, amelyektől benne olyan viselkedési formák, sőt, olyan élettani jellegzetességek alakulnak ki, amelyek miatt nem jogos róla egy életre csak azt mondani, hogy ő férfi, mert amikor a szülész rápillantott, akkor úgy határozta meg, hogy fiú – részletezte.

Mi volt abban az állásfoglalásban, ami ezek szerint nem került még napirendre a biológiai tudományok osztályában? – kérdezte műsorvezetőnk. Az, hogy egy ilyen megállapítást nem volna szabad az alaptörvénybe foglalni, mert nem felel meg a tudományos tényeknek. Ez nem hosszú állásfoglalás, nincs egészen egy oldal – mondta Falus András. Majd ismertette: felsorolják azokat a genetikai, élettani fogalmakat, az úgynevezett fenotípusnak, a külső, belső megjelenésnek mindazon ismert jegyeit, tehát nem kórképeket, amelyek miatt nem lehet ignorálni, nem lehet semminek tartani, hogy ilyen emberek vannak. „Nincs joga egy törvényalkotásnak az emberek egy-két százalékát nem embernek tekinteni”. Ez egy akkora hiba, amit mindenféle politikai, oldaltól vagy szimpátiától függetlenül nem szabad elkövetni – hangsúlyozta.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)