Aki Orbánnál is messzebbre jutott
29/04/2020 09:27
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A magyar demokrácia lecsúszófélben, a koronavírus terjedésére hivatkozva bevezetett rendeleti kormányzással a hatalommegosztás megbillent. A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát azonban más ország esetében is súlyos kétely övezi. A demokrácia leépítésében Szerbia szintén erős, Orbán balkáni partnere, Vucic szerb elnök működése kapcsán már államcsínyt emleget a helyi független sajtó. Külföldi lapszemle.
A szerbiai „koronadiktatúráról” ír a Der Spiegel című német hírmagazin. A cikk szerint a járvány nyomán, a rendkívüli helyzetre hivatkozva Közép-, illetve Délkelet-Európa számos országában korlátozzák jelentős mértékben a polgári szabadságjogokat, növelik a végrehajtó hatalom jogkörét, de e tekintetben Aleksandar Vucic szerb elnök megy a legmesszebb.
A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát több esetben övezi súlyos kétely, és például Magyarországot szerte Európában bírálják az időkorlát nélküli rendkívüli állapotról szóló törvény miatt – jegyzi meg a szerző, Keno Verseck, aki egyébként tudósításaival sok borsot tört már a budapesti kormányzati főkommunikátorok orra alá.
Mint az államcsíny
Összességében azonban – teszi hozzá – Szerbiában korlátozzák a leginkább a jogállamiságot. Ellenzéki politikusok, polgárjogi aktivisták és független médiafelületek csaknem egyöntetűen alkotmánysértésről és államcsínyről beszélnek, amit Vucic számlájára írnak. „Szerbiában karanténba zárták a demokráciát” – mondja a Spiegelnek Natasa Kandic, a szerb emberi jogi mozgalom ismert vezetője.
Vladimir Gajic ügyvéd ennél is tovább megy, és diktatúráról beszél. Szerbiában valójában csak a parlament rendelheti el a szükségállapotot, de az államfő rendelkezésére áll az a kiskapu, hogy ezt ő is megteheti, ha a törvényhozás akadályoztatva van. Vucic, arra hivatkozva, hogy betiltották az ötven főnél nagyobb létszámú összejöveteleket, megállapította, hogy a parlament akadályoztatva van, így ő maga kihirdette a szükségállapotot.
Hiányosságokról írt, letartóztatták
A kijárási korlátozások keményebbek, mint a többi olyan, hasonló helyzetű országban, amelyet a járvány egyelőre nem érint annyira súlyosan. Tilos közterületen tartózkodniuk a nyugdíjas korúaknak este és éjszaka, valamint egész hétvégén. A karanténszabályok megszegéséért börtönbüntetés is kiszabható. Kormányképviselők, illetve Vucic pártjának aktivistái eközben minden további nélkül áthághatják az előírásokat.
Április elején letartóztatták Ana Lalic újságírónőt, mert saját maga által begyűjtött információk alapján a kórházak ellátottságának a hiányosságairól számolt be. Egy rendelet értelmében a koronaválsággal kapcsolatban csak a szerbiai operatív törzs által jóváhagyott tájékoztatást volt szabad közzétenni. A dekrétumot csak az újságírónő letartóztatása miatti felháborodás nyomán vonta vissza Ana Brnabic miniszterelnök. Miként Magyarországon is, a kormányzat és az operatív törzs sajtótájékoztatói videón mennek, és csak e-mailben lehet kérdéseket feltenni.
A volt háborús uszító szabad keze és Koszovó
Sonia Biserko, a szerb Helsinki Bizottság elnöke bírálja az Európai Uniót, amiért az tétlenül szemléli Vucic eljárását. Szerinte Brüsszelben azért adnak szabad kezet belpolitikai kérdésekben a szerb elnöknek, mert azt remélik, hogy hozzá fog járulni a Koszovóval fennálló konfliktushelyzet megoldásához.
A Der Spiegel megjegyzi: Aleksandar Vucic a kilencvenes években még Slobodan Milosevic diktátor tájékoztatási minisztere és az ultranacionalista háborús uszítók egyike volt, most pedig Szerbia megmentőjeként adja el magát minden nap a tévében. Az államfőnek valójában nem volt szüksége arra, hogy kiszélesítse saját jogkörét, hiszen évek óta semmi sem korlátozza őt a hatalomgyakorlásban. Az eredetileg április 26-ra kitűzött parlamenti választást, amelyet végül a járvány miatt lefújtak, pártja egyértelműen megnyerte volna, már csak azért is, mert a legtöbb ellenzéki párt bojkottra szólított fel.
Magyarország lecsúszófélben
A bajor Süddeutsche Zeitung előre ismerteti a Bertelsmann Alapítvány úgynevezett átalakulási indexének a főbb megállapításait. Az éves jelentést ma teszik közzé hivatalosan. Az index a demokráciák globális állapotát igyekszik felmérni, ezúttal 137 ország alaposabb átvizsgálásával. A jelentés leegyszerűsítően tömör összefoglalása az lehet, hogy egykor szilárd demokráciák meggyengültek, az autokráciák ugyanakkor még elnyomóbb jellegűekké váltak.
A Süddeutsche kiemeli: Magyarországot ugyan a demokráciák közé sorolja az index, de az indexhez kapcsolódó elemzés szerint az ország lecsúszófélben van. Orbán Viktor ugyanis rendeletekkel kormányoz, miként azt a parlament március végén megszavazta, és a hatalommegosztás megbillent.
Hauke Hartmann elemző arra is kitér, hogy a jelentés szerint összesen hatvan országban érzékelhetően kiüresítették a hatalommegosztást. Példaként kiemeli Lengyelországot, ahol egyre több független bírót mozdítanak el hivatalából.
A legnépesebb demokrácia?
A jelentés gazdasági kitekintést is tartalmaz abban az értelemben, hogy megállapítja: tíz esztendővel ezelőtt még a górcső alá vett országok 38 százaléka pénzügyi értelemben stabilnak volt mondható, most viszont már csak húsz százalék, ami felettébb aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a világjárvány további súlíos eladósodással jár.
A Bertelsmann indexe megállapítja azt is: India szereti önmagát a világ legnépesebb demokráciájának nevezni, de az országban a demokrácia érzékelhetően megszenvedi azt, hogy Narendra Modi miniszterelnök a hindu nacionalizmust hirdeti.
2020. április 29., szerda 07.00
riporter: Kárpáti János
