Varga Judit: Pár veszélyhelyzeti rendelet maradhat, és törvénnyé válhat

Jogi lépéseket helyezett kilátásba Magyarország ellen az Európai Bizottság elnöke, amennyiben Orbán Viktor magyar miniszterelnök túl messzire megy olyan rendeletek meghozatalában, amelyeket a koronavírusra való hivatkozással parlamenti felhatalmazás nélkül vezet be – olvashatjuk a Deutsche Welle honlapján, ahol Ursula von der Leyennek a Bild am Sonntagnak adott interjúját foglalták össze megjegyzésekkel megtűzdelve.

A cikk az előzményeket ismertetve kiemeli, hogy a törvénynek nemcsak az a baja, hogy korlátlan ideig ad felhatalmazást Orbánnak, de az is, hogy a parlament jóváhagyását is kiiktatta a rendeleti kormányzás idejére. A rendeleti kormányzás máshol sem ismeretlen, csak éppen nem ilyen feltételekkel és koncentrált hatalommal. Orbán a törvény elfogadását követő uniós kritikákat azzal verte vissza, hogy nincs ideje most ezekkel foglalkozni, de még hozzátette azt is, hogy egypár tagállam szívesen kifosztaná Magyarországot.

A Deutsche Welle egyébként nem először foglalkozik a témával és Orbán intézkedését egyenesen koronavírus-puccsnak titulálta.

Már év végére esélyes az oltás

A Bild am Sonntagnak adott von der Leyen interjúban egyébként még egy nagyon fontos témáról beszélt a bizottsági elnök, miszerint 2020 végére elképzelhető a koronavírus elleni oltás gyártása. A tárgyalásokat már el is kezdték azokkal a gyártókkal, akiknek hatóanyagai ígéretesek. Merthogy a világszerte elkezdődött kutatások közül három kiemelkedő van, s abból kettőt Európában fejlesztenek. Persze hátravannak a klinikai tesztek, az engedélyek megszerzése és a tömeggyártás megindítása is.

Nos, az interjúból sok sajtóorgánum csak a Magyarországra vonatkozó részeket vette át. Például még az írországi InTallaght is. Ebben leginkább azt emelte ki Brian Adam a bizottsági elnök mondatai közül, amelyek a szabadságjogok korlátozására vonatkoztak.

Egyébiránt nem előzmények nélküli Ursula von der Leyen vasárnapi nyilatkozata, merthogy az Európai Parlament egyik alelnöke, Katarina Barley, az SPD politikusa egyértelmű üzenetet küldött (Deutsche Welle) Magyarországnak és a bizottsági elnöknek is, amikor úgy fogalmazott, jogi lépéseket kell tenni a magyar kormány hatalmi terjeszkedését megállítandó.

Az Orbán-féle vírus ellen sincs még vakcina

A Die Zeit Online hosszú elemzésben jut arra a következtetésre, hogy ezúttal nem lesz elég csak figyelmeztetni a magyar kormányt. Az elemzés szerint Orbán az Unió támadásait könnyűszerrel vissza tudja verni azzal, hogy neki hazafias kötelessége megvédeni a magyarokat a koronavírussal szemben. Sőt, a pénzügyi megvonások miatt is az Unióra kenheti a felelősséget a járvány tragédiái közepette. A cikk hasonlata: Orbán politikai vírussal fertőzi a világot, mert tudja, úgysincs rá még vakcina.

A cikk odáig megy, hogy Orbán az elmúlt tíz évben már minden hatalmat magához ragadott, s a mostani intézkedése nem a vírusról, hanem magáról az Európai Unióval való harcáról szól. És Orbán valahol büszke is arra, hogy a világ egyik központi figurája lett azzal, hogy a bírálatok kereszttüzében áll egyfolytában.

Ami pedig a koronavírust illeti, felvetődik a gyanú, hogy mivel nincs elég teszt, ezért úgy halnak meg a fertőzött emberek, hogy még csak nem is diagnosztizálták őket. A kormány megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak, hogy nyilatkozzanak, és a vírusszámokat alacsonyan kell tartani. Megjegyzi, a migráns-szindróma a koronavírus esetében is kiválóan működik.

Elképzelhető, némelyik rendkívüli intézkedés hosszaban is marad

A Die Welt Varga Judit igazságügyi miniszterrel készített interjút, aki szerint hamis híreket terjesztenek azok, akik szerint a felhatalmazási törvény a demokráciát ássa alá. Szerinte liberálisok diktatúrája van ma Európában, s szavai a német kormány elleni nyílt támadásként is értékelhetőek.

Azt ígérte Varga, hogy amint vége a járványnak, úgy a rendkívüli helyzetnek is azonnal. Azt is mondta, a rendkívüli intézkedések a veszélyhelyzet elmúltal érvényüket vesztik, de aztán azt is közölte, elképzelhető, hogy némelyik hosszabban is érvényben marad, igaz, már nem rendeletként, hanem a parlament által alkotott törvény formájában.

Azt szintén hangoztatta, a rendkívüli helyzet feloldásának ideje nem feltétlenül kell egybeessen más országokéval, mert minden államnak jogában áll maga dönteni a helyzet megítéléséről, de szerinte azzal, hogy majd a parlament fogja feloldani a rendkívüli állapotot – ami a magyar terminológiában a veszélyhelyzetnek felel meg – az csak a parlamentarizmus intézményét erősíti meg.

A cikk azonban hozzáértéssel megjegyzi, Varga nem beszél arról, hogy a parlamenti kétharmad azt fogja megszavazni, amit a kormányfő diktál. És persze arra hivatkozni, hogy a nép döntött erről a kétharmadról, enyhén szólva is csúsztatás. Varga megjegyzi mellékesen, és két év múlva a nép újradönthet szavazatával.

Túl sokat látnak bele a magyar törvénybe

Arra is felhívja a tárcavezető a figyelmet, hogy szerinte hamis híreket terjesztenek Nyugaton, akik azt állítják, hogy a magyar parlament nem működik. Június 15-ig, a nyári szünetig ülésezni, fog. Hasonlóképpen működnek a bíróságok és az alkotmánybíróság is, úgyhogy világos: továbbra is működik a fékek és ellensúlyok rendszere – állította Varga Judit.

Elővette Michael Roth Európa-ügyekért felelős külügyminisztert is, aki szintén élesen kritizálta a rendeleti kormányzást, s Varga arra panaszkodott, hiába szólította fel Rothot arra, hogy mutasson rá a szerinte kifogásolható passzusokra, nem tette. S azt sem érti, hogy kereszténydemokrata barátai miért nem szolidárisak a Fidesszel, holott tudják, semmi sem úgy van, ahogy azt a nyugati média tálalja.

Varga szerint az Európai Néppárt vezetése fölöslegese gerjeszt feszültséget a pártcsaládon belül Magyarország ellen, ráadásul a többség nem is ért vele egyet. Igaza van Orbán Viktornak – állítja, amikor a CDU elnökének levelet írva úgy fogalmazott, hogy különösen most van nagy szükség az összetartásra.

A 140 céghez, intézményhez kirendelt katonákra vonatkozó kérdésre pedig azt felelte, hogy az állampolgárok és az érintett társaságok is pozitívan fogadták azt intézkedést, nem kellene többet beleolvasni a törvénybe annál, mint ami benne van.

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. április 13-i Reggeli gyorsban hangzott el.