Aki szerint az Európai Unió adósságválságba vezeti Ukrajnát
24/01/2023 08:43
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Ukrajna gazdasági összeomlás szélén van, és az EU további eladósodásba vezeti. Ehelyett a tagországoknak kétoldalú megállapodással kellene támogatnia a háborúba sodródott országot, ahol lassan a napi szintű finanszírozás is gondot jelent. Szlovákiában egyelőre elhárult a veszély az előrehozott választásokkal kapcsolatban, de ősszel még könnyen új kormány alakulhat. Az egyik jelölt, Fico, aki Orbán Viktort másolná. De mi a terve Netanjahunak? Nemzetközi lapszemle.
Az Európai Unió adósságválságba vezeti Ukrajnát – állítja a Politico véleménycikkében Eoin Drea, aki szerint a Kijevnek nyújtott hitelt vissza nem térítendő támogatássá kellene átalakítani. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy a 26 százalékos infláció, a 25 százalékos kamatszint, valamint a GDP tavalyi egyharmados csökkenése Ukrajnát a hagyományos gazdaságpolitika fenntarthatóságának a peremére sodorta. Hamarosan be kell indítani a bankjegynyomdát ahhoz, hogy finanszírozni tudják a napi közszolgáltatásokat, és ez gazdasági katasztrófához fog vezetni – írja.
Szerinte már eddig is elhalasztották 2024-ig a 20 milliárd eurós adósság törlesztését, amivel nemzetközi befektetőknek tartozik az ország, de idén így is 40 milliárd eurós költségvetési hiány várható. Ukrajna adósságát le kellene írni, az EU azonban sajnálatos módon ragaszkodik ahhoz, hogy az ország további hiteleket vegyen fel. A nemrég megítélt 18 milliárdot 2033-tól kell majd elkezdeni visszafizetni, és bár ez gyakorlatilag kamatmentes hitel, így is visszafogja majd Ukrajna háború utáni újjáépítését – állapítja meg a Politico vendégkommentátora.
Szembe állítja az európai gyakorlattal az Egyesült Államok eljárását: Washington már eddig is 13 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatást nyújtott Kijevnek, és további 14 és félmilliárd esedékes idén. Mindez a több tízmilliárdos katonai szállítmányok értékén felül. Eoin Drea felidézi azt is, hogy az 1940-es évek végétől a német adósság elengedése alapozta meg az európai gazdasági csodát, ami 1957-ben elvezetett a felvirágzó Európai Gazdasági Közösség megalakításához.
A Martens központ kutatója éles szavakkal ostorozza az Uniót, amiért képtelen úrrá lenni belső gazdaságpolitikai megosztottságán, és ezzel aláássa saját ukrajnai stratégiai célkitűzéseit. Magatartása a történelmi léptékű szemlélet hiányát tükrözi, tovább kísérti Görögország adósságválságának a szelleme, és Magyarország is ott ólálkodik a sarkában. Az Európai Tanács így nem képes arra, hogy értelmes, adományokra épített adósságcsökkentési csomagot állítson össze Ukrajna számára. Drea szerint a megoldás az lehetne, hogy egyes tagállamok vegyék kézbe a dolgot, és egyenként, kétoldalú alapon támogassák Ukrajnát, ezek a kifizetett pénzek pedig ne számítsanak bele, ne ütközzenek az eurózóna saját magára kényszerített költségvetési korlátaiba. Ebben Németországnak kellene vezető szerepet vállalnia – olvasható a Politicóban megjelent elemzésben.
Bár Szlovákiában az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladt az előre hozott választások érdekében kiírt népszavazás, az ország így is abba az irányba tart, hogy valószínűleg szeptemberben parlamenti választást rendeznek, és az a baloldali pártok győzelmét vetíti előre – vélekedik a Bloomberg.
A baloldal két fő erejéről, illetve azok vezető politikusáról írva az amerikai hírügynökség eltérő hangsúlyokat alkalmaz: Peter Pellegrini volt miniszterelnököt úgy mutatja be, mint aki a szilárd és határozott kezű vezetés víziójával népszerűségre tudott szert tenni, míg Robert Ficóról azt emeli ki, hogy világossá tette: véget vetne Ukrajna szlovák kormányzati támogatásának, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját utánozná.
Politikai túlélőművésznek nevezi a Der Standardban Eric Frey a régi-új izraeli miniszterelnököt. Szerinte Benjamin Netanjahunak egyetlen célja van: az, hogy szoros választási győzelmének köszönhetően legyűrje azokat a bírósági eljárásokat, amelyek korrupció és hivatali visszaélés miatt indultak ellene. A jobboldali nacionalista szövetséggel és ultravallásos pártokkal kötött koalíciója, a palesztin területek annektálására szóló felhívás, a teokratikus törvényalkotás már fenyegetést jelent Netanjahu korábban pragmatikusnak minősíthető politikai irányvonalára nézve – állapítja meg a szerző.
Azt is kifejti, hogy nézete szerint két csoportra oszthatók azok az államok, ahol jobboldali populisták, illetve autoriter személyek uralják a politikát. Az egyik, ahol egyre inkább sikerül kibillenteni a liberális jogállamot, és azt úgynevezett irányított demokráciával vagy valódi diktatúrával helyettesítik. Erre példa Eric Frey értelmezésében Magyarország, Szerbia, Törökország és Oroszország. A másik csoporthoz tartozó országokban az ellenzék – az erős civil társadalom segítségével – ezt meg tudja ugyan akadályozni, de legyőzni nem képes az önkényuralmi erőket. Ez a társadalom mélységes megosztottságához, tartós politikai felforduláshoz vezet. Erre példa az Egyesült Államok, Brazília, valamint minden jel szerint Izrael is – írja az osztrák lap kommentátora.