Aknák Ukrajnában: mi a fontosabb, a partszakasz védelme, vagy a hajóforgalom?
13/07/2022 11:30
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nagy veszélyt jelentenek az aknák az orosz-ukrán-háborúban. Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő az aknamentesítésről beszélt a Reggeli gyorsban.
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő az aknásítás lépéseit ismertette a Reggeli gyorsban: a szárazföldi aknásítónak több feladata van, először le kell telepíteni, és erről térképet vezetnek, hogy tudják, hogy mely területen vannak aknák. Az más kérdés, mondta, hogy mennyi időre rakják le az aknákat. Ha hosszú időre, akkor előfordulhat, hogy majd egy építkezés közben, tereprendezésnél kerülnek elő, ami "olyan kellemetlen dolgokkal" járhat, hogy felrobban.
Kis-Benedek szerint a szárazföldi aknák esetében külön csoportot képeznek a gyalogság és amit harcjárművek ellen telepítenek. "Aknát mindenhova tesznek, ahova csak lehet, így vízbe is" Itt tért rá Kis-Benedek az orosz-ukrán-konfliktusra, amelyben főleg vízi aknákról van szó. "Ezek nagy méretű aknák, és olyan helyre rakják őket, amik a hajóforgalmat veszélyeztethetik. A hajók sem össze-vissza járnak, hanem útvonalon". Ha a vízben letelepítették az aknát, akkor térképről nem nagyon lehet tudni, mert mozognak, és ha egy hajó nekimegy, akkor robbanás következhet be, és a hajó elsüllyedhet, mondta.
Az aknákról Kis-Benedek elmondta, hogy különböző méretűek és különböző anyagokból készülnek. "Nem mindegy, hogy fémből vagy műanyagból". A mostanában alkalmazottak kevés fémet és több műanyagot tartalmaznak, mert a fémet könnyebb megtalálni, mint a műanyagot, mondta.
A másik része, az aknamentesítés: meg kell találni az aknát, fel kell szedni és hatástalanítani. Az ukrán kikötőknél az ukránok mindenhol használtak aknákat, hogy az orosz tengeri deszantokat ne lehessen partra tenni. Kis-Benedek elmondta, hogy például Mariupolnál az oroszok már mentesítették a tengert, így a hajóforgalom normálisan működhet, de a nyugati, nem orosz területen lévő területeken továbbra is a partvédelmet szolgálják.
Az aknásított területek mentesítése döntés kérdése: felszedjék, vagy maradjon? Mi a fontosabb: védeni a partszakaszt az oroszoktól, vagy biztosítani a kikötő normális forgalmát, adott esetben tudjanak kimenni azok a hajók, amelyek a gabonát szállítják a világ minden részére. "Jelenleg ebben a stádiumban tartunk" - mondta, és hozzátette: a hadseregen belül léteznek aknamentesítő alakulatok, különleges hajóik vannak, amik a döntésre várnak.
Kis-Benedek elmondta, Odessza környékén még nem szedték fel az aknákat, és onnan keletre is vannak aknák.
Arról is beszélt a szakember, hogy vannak olyan aknák, amik robbanását elektronikával késlelteni lehet, "trükkös megoldásokat alkalmazni", mindenesetre az a terület, amely el van aknásítva rendkívül veszélyes, nem lehet hajózni, mert komoly balesetek származhatnak belőle.
Az ottawai egyezményről Kis-Benedek elmondta, hogy a gyalogsági aknákra vonatkozik, a tengeri aknákra viszont "nincs különösebb szabályozás", de rendkívül veszélyes dolog. Szerinte egy háborúban a törvényeket, a szabályokat nem nagyon tisztelik, aki az aknát kitalálta, azért találta ki, hogy pusztítsa az ellenfelet.
Arról is beszélt, hogy a történelmi példák szerint létezik olyan, hogy valahonnan minden akna előkerül, a térképeket ugyanis megőrzik, és ha kell, előveszik, megnézik majd az alapján aknamentesítenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha hosszú időn keresztül hagyják a földben az aknákat, akkor nem biztos, hogy "ott találják meg, ahova lerakták, mert idővel a természeti mozgások elmozdítják". Ezért szerinte még a térképek sem nyújtanak elég biztonságot, "de segítenek". Megemlítette Boszniát és Horvátországot, ahol még vannak aknák, ahogy a Golán-fennsíkon, ahol "1973-ban volt utoljára háború, de még mindig vannak aknák".
Egyetértett Kis-Benedek azzal, hogy az aknák jelentik a háború leghosszabb ideig húzódó következményét. Még Magyarországon is lehet találni szárazföldi 2. világháborús aknákat, tette hozzá.