Alapvetően megváltozott az Európai Bizottság hozzáállása a magyar kormányhoz

Az uniós pénzügyminiszterek döntése alapján 12 állam heteken belül pénzhez juthat az EU-s helyreállítási alapból, 5 továbbinál két héten belül megszületik a döntés. Magyarország nincs ezek között, ahogy arról hétfőn mi is beszámoltunk, csúszik a helyreállítási terv elfogadása. A magyar kormány szerint ez az általuk gyermekvédelminek nevezett törvény miatt van, mert, mint fogalmaztak, annak elfogadása után az Európai Bizottság „abszurd követelésekkel állt elő”. A Bizottság viszont közölte, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, a két ügy egymás mellett halad.

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője az Esti gyorsban elmondta: a hivatalos álláspont az, hogy ez két külön eljárás, amelyek között nincs kapcsolat. Az Európai Bizottság, amely tulajdonképpen a tényleges döntéshozó (akkor is, ha a kifizetések végső jóváhagyása a pénzügyminiszterekből álló tanács döntéséhez van kötve), úgy találta, a magyar antikorrupciós javaslatok nem jelentenek kellő biztosítékot arra, hogy a kormány nem él vissza az uniós forrásokkal. A kormány benyújtott egy második, kiegészítő tervezetet, de az idő rövidsége miatt szerinte biztosra vehető, hogy a második verzió sem próbálta meg érdemben orvosolni a Bizottság aggályait az antikorrupciós területen, és a testület joggal tartott ki a felfüggesztés mellett.

Hozzátette: politikai szempontból a Bizottságnak igenis kapóra jön ez a felfüggesztés. Az Európai Parlament nagy nyomást helyez rá év eleje óta, perrel fenyegeti a jogállamisági intézményrendszer végre nem hajtása miatt. Így a Bizottság prezentálhatja, hogy bár azt nem kezdte el alkalmazni, van lehetősége arra, hogy más módszerekkel felfüggessze a forrásokat, és így elkerülje a pert az EP-vel. Az elemző nem gondolja, hogy hosszú távon felfüggesztve maradnak a források, azt viszont egy héttel ezelőtt se gondolta volna, hogy ez az ügy akár csak szeptemberig húzódik.

Hegedűs Dániel úgy látja, a magyar kormánynak érdemi változtatásokat kellene eszközölnie ezen a terven, hogy elfogadható legyen a Bizottság számára, és a Tanácsban azon tagállamok számára is, amelyek nagyon kritikusan szemlélik a magyar politika fejleményeit az utóbbi hónapokban. Úgy véli, sok tagállam nyugtázta megkönnyebbülten ezt a felfüggesztő döntést, hiszen nem az ő vállukat nyomja a kérdés, hogy adott esetben nemmel szavazzanak-e a magyar helyreállítási csomagtervről.

Hangsúlyozta: érdemi változás állt be az EP és a Bizottság viszonyában, illetve a Bizottság és számos más, Magyarországgal szemben igen kritikus tagállam viszonyában. A Bizottság azért változtat a saját, Magyarországgal szembeni magatartásán, mert már nem fenntartható az a fajta kooperatív, békülékeny, szimbolikus változtatásokat is elfogadó magatartás, amely 2011 óta javarészt jellemezte. Szerinte az EP emelte a tétet, növelte a politikai nyomást a Bizottságon, és egyre több tagállam számára sem fogadható el ez a továbbiakban hozzáállás. Optimistán nézve ez azt jelenti, hogy a Bizottság több támogatást érez arra, hogy keményebben lépjen fel a magyar kormánnyal szemben, kritikusan szemlélve viszont a Bizottságnak is be kell látnia, hogy az eddigi stratégia nem fenntartható – vélekedett Hegedűs Dániel.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay