Algásodik a Balaton, de nem tudni, hogy most miért
17/07/2020 14:33
| Szerző: Klubrádió
Má-már úgy nézett ki, hogy nem okoznak több gondot a kékalgák, húsz évig nem szaporodtak el, ám tavaly „kivirágzott” a Keszthelyi-medence. Idén is jönnek az algák.
Szinte értetlenül álltak tavaly a Balaton kizöldülése előtt a kutatók. Az elszíneződést a kékalgák okozták, amelyek az előző húsz évben nem rontották a víz minőségét. Az algásodás oka a víz foszforterhelése, ezt igyekeztek csökkenteni. Miután a Balatonba érkező víz felét a Zala folyó hozza, ezért az elmúlt évtizedekben tisztítókat építettek a vízgyűjtő területén és sikerült is elérni, hogy szinte ivóvíz tisztaságú vizet hozzon a tó nyugati részébe. Meg is szűnt a túlzott algásodás, bár a fenékiszapban sajnos bőven vannak olyan anyagok, amelyekből az algák felépülhetnek. Azt még nem tudják pontosan, hogy ezek az anyagok mikor, miért szabadulnak ki az iszapból, de ezen kívül a meleg játszik szerepet az egysejtű algák elszaporodásában – fejtette ki Vörös Lajos professzor emeritus, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa.
A kékalgák megjelenése nem csupán esztétikai probléma. Bőrkiütést, szemgyulladást képesek okozni az embernél, nyálkahártya irritációt válthatnak ki, véletlenül lenyelve pedig gyomorrontáshoz hasonló tüneteket okozhatnak. Ezért fontos, hogy a balatoni fürdőzés után zuhanyozzon le az ember, lehetőleg szappannal, samponnal. A hatóságok figyelik az algásodás mértékét, amennyiben az már veszélyes méreteket ölt, megtilthatják a fürdést. Erre tavaly volt példa, igaz nem a Balatonon, hanem egy kisebb tavon. Tavaly augusztusban szaporodtak el tömegesen a kékalgák, amiből arra lehet következtetni, hogy idén is okozhatnak még problémát, nem vagyunk túl a veszélyen, sőt az még előttünk van.
Vörös Lajos elmondta, az algákat vegyszerrel nem lehet irtani, ilyen esetben vegyi anyagok használatára gondolni sem szabad. A feladat továbbra is a víz foszforterhelésének csökkentése. Az algák húsz év utáni, hirtelen előbukkanására egyelőre nincs tudományos magyarázat. Az valószínű, hogy megjelenésükre a jövőben is számítani kell. Azt, hogy mit kellene tenni ellenük, csak akkor lehet megmondani, ha elvégeztek egy komplex, több helyszínre és több tudományágra kiterjedő kutatássorozatot.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Varga György.
2020.07.17. 06:00
Műsorvezető: Pálinkás-Szüts Róbert
