Alkotmányjogi panaszt tett a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen a Transparency International
8/07/2024 14:25
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Gőzsy Kati
A Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése egészen elképesztő mértékben nő, több pénzt szánnak erre a célra, mint például az Alkotmánybíróságra, vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is kevesebbet kap. Azt tudjuk, hogy a Transparency International Magyarországot (TI) ebből a pénzből vizsgálják átfogóan, és az Átlátszót is. De mire kell nekik ennyi pénz? Ligeti Miklóst, a TI jogi igazgatóját kérdeztük a Klubrádióban. A TI ma válaszolt a hivatal kérdéseire, és alkotmányjogi panaszt tett az eljárás miatt a hivatal ellen.
Egy levelet küldött a Szuverenitásvédelmi Hivatal hat oldalnyi kérdéssel a TI-nek június 18-án, olyan témákra rákérdezve, melyek a honlapjukon és a nyilvános beszámolóikból is kiderülnek. Ahogy Ligeti Miklós fogalmazott: "Lefogta a kapacitásokat, amíg ezzel foglalkoztunk, addig nem pályázatot írtunk további források szerzésére, késtünk a keresetek beadásával, a titkolt közérdekű adatok megszerzése érdekében, nem fejeztük be az eltervezett idő szerint a kutatási munkákat, tehát ez megtorpantotta egy időre a szervezetet."
Ugyanakkor - mint Ligeti Miklós viccelődve megjegyezte - köszönettel tartoznak a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, mert "bár nagyon erős a Transparency International Magyarország láthatósága, úgy idehaza, mint külföldön, de ezt is sikerült jelentősen megemelni azzal, hogy éppen mi lettünk az első olyan civil szervezet, amit egy vizsgálati eljárással támadott be a hivatal - mondta. - A 62 kérdés zöme az olyan, amit bárki megtalál a honlapunkon, a kisebb részéhez meg semmi közük. Ha ezt magunknak akartuk volna megszervezni, akkor elképesztő pr-munkát és sajtótájékoztatót tucatját kellett volna megoldani. Ezt megspórolta nekünk a hivatal, de azért vacak dolog egy ilyen vizsgálat."
A Szuverenitásvédelmi Hivatal májusban másfél milliárd, azóta meg talán már 2,5 milliárd forintos havi juttatásban részesül Ligeti szerint. Év közben jöttek létre, tehát nem tudott még beállni az a rendszer, hogy egyben megkapják az egész évi keretüket a Magyar Államkincstártól, úgyhogy havonta, vagy negyedévente kapják ezeket a juttatásokat. "De ezzel a legkevésbé az a problémás, hogy hány milliárd forintba kerül egy évben. Erre a hivatalra és erre a szabályozásra az égvilágon semmi szükség nincsen - mondta erről. - Ez egy ilyen rezsimvédő propagandaeszköz. Ennél még akár sokkal irritálóbb, meg még kevésbé megmagyarázható kiadások vannak, például megnéztem a Novák Katalin, egykori köztársasági elnök hivatali költségeit, az ő titkárságvezetője havi 2,4 millió forintot kapott. Tehát nagyon sokfelé herdálja az állam a közpénzt. Ami a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos kiadásokat illeti, ha ezek jó célra lennének elköltve, akkor tényleg nem fájna senkinek. De egy olyan masinériát pénzelnek, ami becsületes, törvényeket tisztelő, a jogszabályoknak megfelelően működő állampolgárokat, vagy szervezeteket képes vegzálni, lejáratni, és ez azért a ráköltött pénz mennyiségen messze túlmutatóan káros."
Az illetéktelen külföldi befolyásnak a vizsgálatára szükség van, ezt egyébként vizsgálják is, nagyon régóta meglévő szabályok alapján erre rendelt hatóságok, például a rendőrség, ügyészség, egyéb nyomozó hatóságok, hiszen ez a korrupciós magatartásnak az egyik meghatározó eleme - mondta Ligeti. - A probléma az, hogy az erre rendelt hatóság a nagyon sok jól felkészült és becsületes szakember munkája ellenére, néha tétovázik akkor, amikor a hatalom számára kényes ügyekben kellene a befolyást vizsgálni. Például volt nekünk egy letelepedési államkötvény bulink, az egy olyan, ma már szinte aprópénznek számító, körülbelül nettó 20 milliárd forintos veszteséget okozott az adófizetőknek, amivel idehoztak a nyakunkra 20 ezer ki tudja, miféle hátterű, gazdag, bevándorlót, és amikor ez ügyben kiperelt iratok alapján feljelentést tettünk, hogy valami nem stimmel, valakik befolyásolták a Parlament Gazdasági Bizottságának a különféle döntéseit, akkor a hatóságok elutasították a feljelentésünket, pedig lett volna ott mit vizsgálni."
A TI szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz, valamint a szólás és véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogok sérelme miatt június 19-én az Alkotmánybírósághoz fordultak, és kérték a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését.