Álmokat kerget a kormány a munkaerőpiacon?

Az országban vannak olyan régiók, ahol a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma eléri a 30 százalékot. Ez a leszakadó réteg végleg kiszorulhat a munkaerőpiacról, ha a robotizáció és a mesterséges intelligencia (AI) előretör a munkahelyeken - mondta Nógrádi József.

Ma a magyar munkaerőnek csupán 25 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel  – ezzel a számmal az uniós tagállamok sorában a 22. helyen állunk. A 25-34 évesek körében ugyan már 33 százalékos a diplomások aránya, de a 41 százalékos uniós átlagtól itt is fényévekkel vagyunk lemaradva.  

A munkaerőpiaci szakember azt hangoztatta, hogy markánsan növekednie kellene a képzett szakemberek számának nem is feltétlenül a diplomások tekintetében, hanem a használható magas képzettséggel rendelkező munkavállalók tekintetében, akik érvényesülni tudnak az új technológiai világban.

Ma a legnagyobb tömeg a munkaerőpiacon az középfokú végzettséggel rendelkezők csoportja, azon belül is az érettségizettek, akiknek nincs szakmájuk. A legsérülékenyebb csoport pedig a praktikus szakmunkások tömege, akiknek a munkájára egyre nagyobb lenne az igény. 

A technológiai fejlődés leginkább olyan helyekre tör be, ahol munkaerőhiány van, ahol a robotizáció egy idő után kiszorítja a megmaradt munkaerőt. 

A robotok gyors térhódítása azonban az iparban a legszembetűnőbb. Az okoseszközöket gyártó kínai Xiaomi gyárában jelenleg nem kevesebb mint 700 robot dolgozik, mellettük pedig mindössze 20 ember. Az autógyárakban – így például a Mercedes és a BMW üzemeiben – is gőzerővel folyik az emberi munka kiváltása, és éppen az olyan, alacsonyabb hozzáadott értékkel bíró összeszerelő funkciókat váltják ki leghamarabb ezekkel a gépekkel, amelyek az elmúlt évtizedben a külföldi beruházásokhoz kapcsolódva alapvetően járultak hozzá a hazai foglalkoztatási ráta emelkedéséhez.

Vagy ott van például a képzetlenek tömegeit felszívó mezőgazdaság, ahol egyre gyorsabban nyernek teret a robotok: a szántóföldi gazdálkodás mellett immár a szőlőtermesztésben is megjelentek azok a gépek, amelyeknek bérleti költsége töredéke az élő munkaerőnek, miközben akár 0-24 órában is foglalkoztathatók és mindig elérhetők. Az automata, drónok, traktorok, valamint a vertikális farmok mikroklímáját vezérlő rendszerek egyaránt magasan kvalifikált munkavállalókra tartanak igényt, miközben drasztikusan visszaesik majd a szabadföldi munkákat végző munkaerő létszáma.

Nógrádi József úgy véli, a robotizáció és a mesterséges intelligencia – jó eséllyel  öt-hat év alatt forgatja majd fel alapjaiban a munkaerőpiacot. Széles körű képzési programok azonnali beindítása nélkül ez a csata már most vesztésre van ítélve - vélekedik a szakember.

Magyarországnak van egy mesterséges intelligencia stratégiája, amiben 2,5 millió ember AI-képzése szerepel , ugyanakkor ez komoly lemaradásban van - teszi hozzá.

A legfeljebb 8 általános iskola végzettséggel bírók korai iskolaelhagyók, őket próbálja a kormány ugyan visszahozni a munkaerőpiacra, de szinte lehetetlennek bizonyul a törekvésük hiába vannak rá célirányos programok.

Az AI előretörésével az adminisztratív munkát végzők állása is nagy veszélyben van, hiszen gőzerővel fejlesztik már azokat a 6G hálózatokat, amelyek akár 2-3 nagyságrenddel is növelhetik az adatátvitel sebességét az 5G-hez képest és kifejezetten robotizációra terveznek.  

Mindemellett nehezítő tényező, hogy évről évre egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, annak átlagéletkora folyamatosan növekszik: a jelenlegi 45 évről 2030-ra már az 50-et fogja közelíteni.