Nincs oltóanyag? Erősítsük az immunrendszert

Új ablakban

2020. június 15. Vény nélkül (2020. június 15., hétfő 14:00)

23:40

00:00

Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória

Nemzetközi tanulmányok mutatták ki, hogy a koronavírus megállításában kimondottan fontos szerephez juthat a búzacsírában megtalálható spermidin. A spermidin egy viszonylag kis molekula, amit az öregedés elleni vitaminként tartanak számon, és olyan folyamatokat aktivizál a sejtekben, amelyeknek többek között ténylegesen az öregedési folyamatok lassításában van szerepe, de sok egyéb kedvező élettani hatása is van. Ez a hatóanyag a búzacsírában hatalmas koncentrációban fordul elő, ezt a koncentrációt pedig a Dr. Hidvégi Máté vezette kutatócsoport már a ‘90-es évek végén optimalizálta a búzacsíra-kivonat fermentálása révén, és ezzel olyan készítményt állítottak elő, amely nagy dózisú természetes hatóanyagokkal támogatja az immunrendszert a vírusok és ráksejtek elleni küzdelemben. Dr. Hidvégi Máté, rákkutató-biokémikus, címzetes egyetemi tanár volt legutóbbi adásunk vendége.

A kutató elmondta, a világban nagyerejű kutatások folynak, hogy megtalálják a megfelelő gyógyszert a COVID-19-re, de erre azonnal kellettek a készítmények, hiszen pillanatok alatt terjedt el a Földön. Éppen ezért arra nem volt idő, hogy új gyógyszert fejlesszenek ki, hanem inkább már meglévő, forgalomban lévő gyógyszereket vizsgálnak, illetve olyan anyagokat keresnek, amelyeknél fel sem merülnek toxikológiai problémák, hiszen az élelmiszerekben kis koncentrációban jelen vannak. Az ilyen hatóanyagok most nagyon felértékelődtek, hiszen akár prevenciós, akár terápiás célra szinte rögtön alkalmazhatók.

Ez vezetett ahhoz, hogy egy új irány kezdődött az ún. autofágiát befolyásoló anyagok kutatásában. Az autofágia magyarul “önemésztést” jelent, és jelentős hatású betegségek kivédésében van szerepe, illetve ennek sérülése különböző betegségekhez, öregkori megbetegedésekhez (Alzheimer-kór) vezet. Az autofágia folyamatára szüksége van a koronavírusnak is ahhoz, hogy megfertőzze a sejteket. Mindenki láthatta a képeken, hogyan ábrázolják a koronavírust: egy gömb, amiből tüskeszerű képződmények állnak ki. Maga a gömb, egy lipid membránnal burkolt gömb, olyan jellegű, mint az emberi sejtek membránja, egy zsírcseppre hasonlító anyag, amiből fehérjék - spike fehérjék - állnak ki, és koronaszerűen borítják magát a vírus részecskét. A vírus lényege bent van, egy egyes szálú RNS, ami a vírus örökítőanyagát tartalmazza. Mivel a burkolata egy lipid membrán, és nem egy különösen bonyolult szerkezet, minden olyan anyag, ami zsírokat old - alkohol, szappan -, megölik a vírust. Maga a fertőzés úgy történik, hogy a receptorokkal, a spike-okkal a vírus megfelelő receptorhoz kapcsolódik az emberi szervezetben, például a légutak sejtjeire, orr-, szájnyálkahártya sejtjeire, a bélcsatorna receptoraihoz. Újabban egyre több, ettől eltérő receptorkötődést is kimutattak erre a vírusra, hiszen annyira fertőzőképes, hogy azt feltételezték, nem elég, ha csak ezekhez a receptorokhoz kötődik. A tünetek is felvetették, hogy sok egyéb receptorhoz való kötődés is van, hiszen nem csak influenzaszerű tünetek jelentkeznek, hanem oxigénhiányos állapot, légszomj is fellép.

 

Akárhogyan is támadja meg az emberi sejteket a vírus, a vége ugyanaz, hogy egy endocitózis jellegű folyamattal bekerül a sejtbe, szinte bekebeleződik a sejtbe, ami pedig már az autofágia folyamatának a része. Ez tulajdonképpen egy nagyon ősi folyamat, ami már az ősóceánban is jelen volt, ahol az első élő sejtek kialakultak. Ebben az első heterotróf, egyszerű prokarióták - mint a mai baktériumok bizonyos fajtái -  éltek, amelyek táplálkoztak, hiszen nagyon nagy volt a tápanyagsűrűség. A fehérje jellegű molekulákból is bőven akadt, ezért ezeket is felvették a környezetből. Ehhez szinte bekebelezték a fehérjéket, és előfordult, hogy egy fehérje molekulával együtt egy másik prokarióta is bekerült, mint egy ellenségként az ősi táplálkozó sejtekbe. Három dolog történhetett ilyenkor evolúciós értelemben: a bekerült idegen sejt elpusztította a gazdasejtet, vagy fordítva, vagy megpróbáltak együtt élni. Ez volt a sikeres történet, amivel az eukarióta sejtek kialakultak. Ez az ún. endoszimbionta elmélet, ami Lynn Margulis, biológus nevéhez kötődik. Ha az ősi prokarióta elpusztította a bekerült másik prokariótát, ahhoz szüksége volt az autofágia folyamatára (innen eredeztethető az immunológia evolúciója, az  idegen elleni védekezés fejlődése). Eközben a burokba zárt molekulákat, vagy fölöslegessé vált fehérjéket megemészti, lebontja, aminek következtében azok építőkövekre bomlanak, amiket a sejt újra tud hasznosítani.

De vissza a koronavírushoz. A vírus endocitózis jellegű folyamattal bejut a gazdasejtbe, ahol az RNS-e szétcsomagolódik, és a genom elkezdi felélni a gazdatest készleteit. Először is a fehérjegyárakat, a riboszómákat, azok alapanyagait, az aminosavakat, cukrokat, és mindenféle molekuláris raktárkészletet, ami ebben a sejtben található. Tulajdonképpen semmi mást nem csinál, mint a saját RNS-éről a riboszómák segítségével fehérjéket szintetizál. Ezek a fehérjék lehetnek például olyan enzimek, amik megakadályozzák, hogy a gazdasejtet megvédő immunsejtek létrejöjjenek, tehát immunszupresszív folyamatot indít el. A vírusnak az RNS-ét persze fel kell szaporítania, amihez semmilyen alapanyagot nem kellett magával hoznia, hiszen a szervezetben megtalálható készleteket, a szervezet fehérjegyártó sorait használja fel. Így új virionok keletkeznek, amelyek összeállnak a komplett koronavírussá, és autofágiától függő, internalizációs folyamatban összeolvadnak a gazdasejt membránjával, amit felszakítva kijutnak a környezetbe, ahol újabb és újabb sejteket támadnak meg. Egy vírusból így sok vírus keletkezett egy fertőzési lépésben.

A koronavírussal megtámadott sejtekben az ún. mitokondriális oxidációs folyamatok, ezek a nagyon hatékony energiatermelő folyamatok is gátlódnak, hiszen a vírus kimeríti a sejtek energiaháztartását. A spermidinről az autofágia indukciós hatása mellett kimutatták, hogy nem csak autofágiát indukál, hanem a megtámadott sejtek tönkretett energiaháztartását a normális irányba tudja állítani. Elkezdenek úgy működni, mintha egészséges sejtek lennének. Ezért feltételezik a kutatók, hogy a kivonat és az abból kinyert spermidin akár a terápiában is felhasználható, természetesen nem önmagában, hanem rengeteg antivirális és gyulladáscsökkentő szerrel együtt alkalmazva. A legfontosabb most a prevencióban használható oltóanyagok fejlesztése, ami sok irányú lehet: RNS-alapú vakcináktól kezdve, a teljes elölt vírust tartalmazó vakcinák fejlesztésén át, a DNS-alapú vakcinákig. Amíg viszont erre várunk, minden immunerősítő megoldás fontos lehet, hiszen amíg nem lesznek széles körben elérhetőek a prevenciós oltóanyagok, akár “többszörös visszatérésre” is fel kell készülnünk.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.