Amikor több milliárd euró forog kockán, Varga Judit igazságügy miniszter nem fogad minket
21/05/2023 16:46
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Monika Hohlmeier és Petri Sarvamaa politikusokkal, az Európai Parlament uniós bizottságának vezetőivel beszélgetett Csernyánszky Judit budapesti vizitjükön.
Monika Hohlmeier: Mindketten évek óta tárgyalunk a világ számos pontján a jogállami feltételek teljesítéseiről. 2012-től tagja voltam annak a munkacsoportnak, amelyik a jogállami feltételrendszert és annak számonkérési mechanizmusát kidolgozta. Kiváló kollégám, Petri Sarvamaa hasonló módon évek óta dolgozik ezen a területen.
Deutsch Tamás faragatlan modorát már megszoktuk, nem is érdemes vele foglalkozni, de Navracsics Tibor ezúttal új hangot ütött meg. A miniszter így nyilatkozott: azt érzékelte, hogy „a delegáció nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket előzetesen kiküldtek nekik, ráadásul számos képviselőnél a politikai előítéletek is befolyásolták a véleményalkotást. Ebből adódóan a kérdéseknél időnként tényszerű tévedések is előfordultak.”
Petri Sarvamaa a beszélgetés közben pedig Kovács Zoltán Twitter-bejegyzését említette meg.
Petri Sarvamaa: Azt nyilatkozta, hogy nem készültünk fel elég alaposan. De el kell mondjam Önnek, hogy egy bizonyos, a helyreállítási-felzárkózási programhoz tartozó specifikus anyagot tettek le elénk, amiről valóban nem volt tudomásunk. Ebben Kovácsnak igaza volt. Új anyag volt a számunkra. De azért azzal vádolni minket, hogy a költségvetéshez ne értenénk!
Monika Hohlmeier közbe is vágott, hogy ebből az egy esetből kiindulva egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a kormány tagjai, és gyakorlatilag kiforgatták a szavaikat. Ha láthatták volna azt az egy, specfikus dokumentumot hamarabb, akkor elemzik, visszajönnek és elmondják a véleményüket.
Az Európa Pontban tartott sajtótájékoztatójukon viszont egyáltalán nem általánosságban beszéltek a hiányosságokról, amikor összegezték budapesti tárgyalásaikat.
Monika Hohlmeier: Gyakorlatilag megválaszoltalanok maradtak kérdéseink az Állami Számvevőszékhez. Nem kaptunk például még magyarázatot arra, hogy a 2014-től 2020-ig terjedő uniós költségvetési ciklusban talált 29 könyvelési kifogást – ami 1,48 milliárd eurós összegre, azaz 560 milliárd forintra vonatkozott, miért nem vizsgálták ki?
Tájékoztattak minket – természetesen nem a kormánytagok – arról, hogy egyes cégeket megfélemlítenek azzal, hogy váratlan látogatót küldenek rájuk a titkosrendőrségtől, vagy éppen indokolatlan gyakori adóellenőrzést hajtanak végre, majd indokolatlan büntetést szabnak ki rájuk vagy értelmetlen követelést fogalmaznak meg annak érdekében, hogy a kiszemelt vállalkozást meg tudják szerezni.
A 2022-es költségvetést úgy változtatta meg a kormány nem kevesebbszer, mint 95-ször, hogy abba a rendeleti kormányzásnak betudhatóan – nem vonta be a parlamentet.
Petri Sarvamaa: Egyedüli célunk meggyőződni arról, hogy az uniós pénzek és a költségvetés nincs kitéve semmilyen kockázatnak Magyarország részéről. S nem kellene semmilyen összeesküvéselméletet gyártani arról, hogy mi mit és miért csinálunk. 25 tagállam döntött a magyar kormány elleni eljárásról.
Igazi változásra csak akkor számíthatunk, ha teljes strukturális rendszerváltás következik be, akkor lehet visszatérni a jogállamhoz, aminek feltétele lenne a sajtószabadság is, és nem a sajtó manipulálása – ezt Lara Wolters mondta, aki ideutazásuk előtt szintén nyilatkozott a Klubrádiónak, többször is nyomatékosítva azt, hogy a reformokhoz nem elegendőek az átmeneti vagy részleges kiigazítások.
Daniel Freund: Ez a nyolcadik utam Magyarországon és mindig érnek meglepetések, amelyekkel nem találkozom más tagországban. Hogy mik is ezek? A rendeleti kormányzás, a végeláthatatlan veszélyhelyzet, a költségvetési törvény 95-szöri átírása a parlament részvétele nélkül, váratlan adók és árstopok, vagy az például, amit a főpolgármester is elmondott nekünk, hogy 13-szorosára emelték a költségvetési hozzájárulásuk összegét. Mi azt szeretnénk, ha az uniós pénzekből iskolák épülnének, napelemek a háztetőkre, mindenkinek legyen internet elérése, és a rászorulók kapjanak szociális támogatást. Amit viszont nem szeretnénk, hogy ismét Orbán családját és barátait gazdagítsuk továbbra is a korrupcióban elvesző uniós pénzekből.
Daniel Freund is ismertette a várható forgatókönyvet: a következő héten Johannes Hahnnal, a költségvetési biztossal egyeztetnek, aki nemrég tárgyalt Budapesten a kormánnyal. A következő plenáris ülésen pedig ismét megvitatják tapasztalataikat a parlamenttel és minden bizonnyal közös állásfoglalást adnak ki az aktuális helyzetről. Petri Sarvamaa nem mellesleg megjegyezte azt is, hogy elképedtek, amikor tudatosodott bennük, hogy teljesen mást mond Navracsics Tibor, mint amit hallottak Karácsony Gergelytől.
A Klubrádió kérdésére válaszolva kiderült, amiről már volt előzetes információnk, miszerint Varga Judit igazságügyminiszter nem fogadta a delegációt.
Lara Wolters: Újra és újra elmondom, mit éreztem, amikor a miniszter asszony nem találkozott velünk. Akkor, amikor 28 milliárd EUR és az emberek sorsa, jövője forog kockán. Azt hiszem, a jogállamról ilyen esetben fontos lenne tárgyalni. Egyelőre rengeteg kérdőjelet hagy maga után ez a jelenség.
A sajtótájékoztatót követően külön megkérdeztem erről a bizottság elnökét is.
Monika Hohlmeier: Általában tiszteletben tartottuk, ha egy-egy miniszter nem tudott velünk találkozni látogatásunk során, ez természetesen minden tagállamban előfordulhat. De azért a mostani találkozót fontosnak tartottuk, hisz a jogállami mechanizmus működését kellett volna megvitatnunk. És ebben nem kérdéses a mi felelősségünk sem. Az igaz, hogy az államtitkár részletesen ismertette velünk a kormány álláspontját, de szerintem jelzésértékű is lett volna, ha fogad minket az igazságügyminiszter – vélekedett Hohlmeier. Majd átvette a szót Petri Sarvamaa.
Petri Sarvamaa: Azt gondolom, ezt talán tőle kellene megkérdeznie, mert ez a helyzet méltatlan, kicsinyes. Nem tudok rá mást mondani.
S amíg önök itt tárgyaltak, Navracsics futott egy kört Brüsszelben is. Esetleg elárult valamit arról, hogy ott mire jutott?
Petri Sarvamaa: Ebben semmi furcsát nem találok. Helyes, ő kitartóan tárgyal, hisz ő az uniós főtárgyaló.
Mondott esetleg valami biztatót, hogy megállapodás született? Mert mi szinte havi rendszerességgel azt halljuk tőle, hogy hamarosan érkeznek az uniós pénzek.
Monika Hohlmeier: Neki ez a dolga, mi mást mondhatna.
Petri Sarvamaa: Alapvetően ő is ugyanazt mondja, amit mi is mondunk. Zajlik a munka, folyamatosak az egyeztetések. Az ő szempontja – meg kell mondjam önnek – ugyanaz, mint a miénk. Ő is és mi is azt akarjuk, hogy forrásokhoz jusson az ország.
Monika Hohlmeier: De azért tegyük hozzá, hogy a feltételeket teljesíteni kell. S ezek közül a legfontosabb, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a pályáztatás során. Hogy ne legyen semmilyen részrehajlás, ne legyen önkényes elbírálás, és minden cég, minden civil szervezet és minden állampolgár részt vehessen és részesülhessen a támogatásokból.
S ha már a jogállamisági kérdéseket firtatjuk, hogy fér össze eleve az a jogállamisággal, hogy nem találkozhattak a parlamenti bizottságokkal, csak az elnökük fogadta önöket? Négy elnök közül a gazdaságinak ugyan ellenzéki a vezetője, de egyáltalán nem tudtak beszélni az ellenzéki képviselőkkel.
Monika Hohlmeier: Mi valóban mindenkit meghívtunk a tárgyalásokra, a bizottsági elnököket épp úgy, mint a tagokat. Az, hogy végül ki találkozott velünk, az a parlamenti bizottság döntése volt.
Ahogy önöket hallgatom, nem jönnek egyhamar az uniós pénzek. Mi a helyzet a közvetlen finanszírozás lehetőségével? Például Budapest, az ellenzéki főváros nem kaphat közvetlenül forrásokat egy-egy program megvalósítására?
Petri Sarvamaa: Ehhez szükséges az uniós törvények módosítása. A jelenlegi törvények a közvetlen finanszírozást, a kormány megkerülését nem teszik lehetővé. Viszont úgy látom, hogy ez a vita Brüsszel és a magyar kormány között nem húzódhat a végtelenségig. S miután érződik, hogy Brüsszel emiatt folyamatos nyomás alatt van, azt gondolom, ez erre vonatkozó törvényi módosításra előbb-utóbb sor fog kerülni, s lehetővé válik a közvetlen finanszírozás is. Határozottan nem szeretnénk, ha emiatt, falvak, városok, közösségek hátrányos helyzetbe kerüljenek.
Monika Hohlmeier: Ezt tulajdonképpen mi már felvetettük itt is, a mostani tárgyalásaink során, arra kérve a kormányt, hogy vonja be a helyi és regionális központokat, az önkormányzatokat is a pályázati döntési folyamatba. Szerintünk a kormánynak erre már most is lehetősége lenne. A saját törvénykezési folyamatában kellene olyan újításokat keresztülvinni, amelyeknek köszönhetően a pályáztatási mechanizmusban sokkal szélesebb kör vehetne részt.
Végül az elnöktől kérdezem: Nem volt olyan érzése a kormánytagokkal való tárgyalásai során, hogy inkább ki akarják léptetni hazánkat az Európai Unióból?
Monika Hohlmeier: Nem. Egyáltalán nem volt ilyen érzésem. Sőt, óriási érdeklődést mutattak a forráshoz jutás lehetőségei iránt. Többször mondták is, leszögezték, nagyon fontos számukra az uniós tagság. Nem hallottam olyan álláspontot, hogy ki akarna lépni a kormány az Európai Unióból.
Csernyánszky Judit interjúi a 2023. május 20-i Hetes Stúdióban hangzottak el.
