Az a baj - Bálint Judit jegyzete
23/08/2019 18:00
| Szerző: Bálint Judit/Klubrádió
Ami különösen szomorú, az az, hogy a közösség sem segít – illetve most igazságtalan vagyok, nagyon sok olyan ember és segítő szerv van, akik erejüket megfeszítve dolgoznak másokért. De azt hiszem, ezen a téren még lenne mit javítani.
Polgáron hétfő este megöltek egy embert, holott a gyilkos előre bejelentette, hogy ölni fog, mégsem tett senki semmit. Budapesten egy cukorbeteg kislány lett rosszul, és hiába kért segítséget, a járókelők elsétáltak mellette.
De az állam se jobb segítség – a Facebookon olvastam, hogy egy fiát egyedül nevelő ápolónő anyaotthonba kényszerült, mert nem tudta fizetni a magas albérleti díjat, onnan viszont mennie kell – ebből ugye az következik hogy a gyereket elvehetik tőle, ő meg mehet az utcára. Egy több műszakban dolgozó, évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberről van szó. De írhatnék arról is, hogy ma elindult a nyomozás egy Honvédkórházban meghalt asszony miatt, aki azért vesztette életét, mert ide-oda küldözgették őt az orvosok... És még számos esetet tudnék sorolni, ahol a bajban lévő ember hiába kér segítséget, mégsem történt semmi.
Az államnak, ez ugye kutya kötelessége lenne, ezért is fizetünk adókat, hogy legyen miből fenntartani szociális rendszereket, működő egészségügyet. De amíg 9000 forintért meg lehet vásárolni szavazatokat, addig ez a rendszer fenn is fog maradni.
Ami viszont különösen szomorú, az az, hogy a közösség sem segít – illetve most igazságtalan vagyok, nagyon sok olyan ember és segítő szerv van, akik erejüket megfeszítve dolgoznak másokért. De azt hiszem, ezen a téren még lenne mit javítani. Például azzal, hogy nem fogadjuk el normálisnak azt az állapotot, hogy emberek, gyerekek is utcára kerülhetnek szegénység miatt; hogy emberek, gyerekek is meghalhatnak egy működésképtelen egészségügyi rendszer miatt, és nem fogadjuk el azt sem, hogy a szavazatunk 9000 forintot ér rezsiutalványban. Mert ha felnyílik végre a szemünk, akkor pitiáner gazembernek fogjuk tartani azokat, akik azt gondolják, hogy mindössze ennyit érünk.
Bálint Judit jegyzete a 2019. augusztus 23-i Esti gyorsban hangzott el.