Az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának a városok
22/12/2020 19:08
| Szerző: Bolgár György/Klubrádió/K.K.
Az Orbán-kormány és az önkormányzatok viszonyrendszerébe nem szólhat bele az Európai Unió. A kárvallott településeknek itthon kellene cselekedniük.
Hogyan felezheti meg a kormány a helyi iparűzési adóbevételt, amikor annak kivetése az önkormányzatok joga? Nincs valami európai jogszabály, hogy ezt nem lehet megtenni? Ezeket a kérdéseket vetette föl Bolgár György műsorvezető, amikor Lattmann Tamással készített interjút Megbeszéljük című műsorunkban. A nemzetközi jogász elmondta, hogy a tagállamok belső szervezeti kérdéseibe az Európai Unió nem szólhat bele. Az uniós jog akkor jön elő az állam és a települések közötti vitában, ha olyan uniós támogatásról, illetve jogról van szó, ami egyenesen az önkormányzatot illeti meg. Ebben az esetben a Bizottság politikai akaratára és aktivitására van szükség ahhoz, hogy az adott kormány körmére nézzenek. Létezik még az Európa Tanács, amely kidolgoz, meghatároz alapelveket, ezek közül az EU többet átvesz, vagy legalábbis figyelembe vesz, de ezek megint hosszú folyamatok.
Lattmann Tamás szerint a kárvallott önkormányzatoknak a magyar Alkotmánybíróságnál lenne először keresni valójuk minden olyan esettel, ami a kormány visszaélésére utal. Arra, hogy visszaél a veszélyhelyzettel. A jogkorlátozásoknak ugyanis –mint amilyen a lakosságnál a kijárási, vagy vásárlási korlátozás- nem csak a magánszemélyek, hanem az önkormányzatok esetében is szükségesnek és arányosnak kell lenniük. Miután a kormány jelenleg rendeletekkel irányít, itt az alkalom. A kormányrendeletek ugyanis bevihetők utólagos normakontrollra az Alkotmánybíróság elé – jelezte Lattmann Tamás. Csupán az országgyűlési képviselők egynegyedének akarata kell hozzá. Ez szakmai érv. A többi politikai meggondolás dolga.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: A még korábbi összetételű Alkotmánybíróság (2017). MTI/Szigetváry Zsolt.
2020.12.22. 16:00
Műsorvezető: Bolgár György
