Az amerikai alkotmánybíróság dönthet a 14 magyar holokauszt-túlélő keresetéről

Új ablakban

2024. június 27. Reggeli gyors - részlet 24.06.27. Csernyánszky Judit lapszemléje

06:02

00:00

Az Ukrajnának nyújtandó további támogatás és az európai védelmi politika kérdései kerültek terítékre az Emmanuel Macron és Orbán Viktor munkaebédjén az Elysee Palotában – adta hírül az Euronews. A találkozó fontosságát nemcsak a július 1-ével kezdődő soros magyar elnökség jelzi, hanem az is, hogy ma és holnap kezdődnek meg az EU legfontosabb posztjaira történő jelölések, majd kinevezések. Orbán – ahogy annak a közösségi hálón hangot adott – kritizálja az eljárásrendet, mert szerinte a más politikai nézeteket vallókat kihagyják a döntéshozatalból. Orbán szerint az Európai Bizottságnak soha nem volt ilyen rossz öt éve, mint Ursula von der Leyen vezetése alatt. Azonban elég nyilvánvalónak tűnik, hogy ma újabb 5 évre szóló mandátumot kap a német konzervatív politikus. Kifogásolta azt is, hogy kárpátaljai magyarokat is a frontra visznek, illetve jelezte, nem hajlandó az ukrán agrárium problémáinak megoldásában segíteni. Marine Le Pennel nem volt tervbe véve ezúttal semmilyen találkozó. Viszont ami késik, nem múlik: július 18-án Londonban gyülekeznek a hasonló szélsőséges jobboldali ideológiát képviselő pártcsaládok.

Az amerikai alkotmánybíróságra került a magyar holokauszt-túlélők örököseinek vagyonvisszatérítési pere

Az amerikai alkotmánybíróság dönthet a 14 magyar holokauszt-túlélő keresetéről, amit a magyar állam, illetve a Magyar Államvasutak ellen indítottak a németek által elhurcolt, majd a magyar államra visszaszállt vagyonuk visszakövetelése vagy megtérítése miatt. A magyar kormány ugyanis 1944 november 3-án úgy döntött, hogy minden, a zsidók által birtokolt értékes vagyontárgy, kivéve legszemélyesebb holmijaikat, a magyar nemzeti vagyon részét képezik – olvassuk az amerikai jogi eseteket tálaló JD Supra szaklapban. A vagyon örökösei ebbe nem nyugodtak bele, és 2010-ben Amerikában kerestek jogorvoslatot, kártérítést követelve, amelynek összegét több tízmilliárd dollárra becsülik. Több szövetségi bíróságot is megjártak az ügyek, s most döntött úgy az amerikai alkotmánybíróság, megvizsgálja, van-e joguk a felpereseknek egyáltalán Amerikában érvényt szerezni igazuknak. Mivelhogy nem kizárt, hogy a Külföldi Szuverén Védettséget biztosító törvény kereteibe – illetve annak kivételt képező fejezeteibe – beilleszthető ügyük elbírálása. Hogy milyen kiskapuk vannak nyitva? Például az, hogy a kereset felterjesztésére nemzetközi törvénysértés miatt került sor. Egyébként a felperesek javára született körzeti bírói döntést megfellebbezte a magyar kormány Washington DC fellebbviteli bíróságán, mire a panaszosok azzal védekeztek, hogy eltulajdonított vagyonukat beolvasztotta a magyar állam úgy a nemzeti vagyonba, hogy az azóta is kereskedelmi értéket képvisel, amivel kufárkodik is az állam. Sőt el is adták ezek egy részét, például Amerikában is, tehát az állam továbbra is kereskedelmi tevékenységet folytat azok értékesítésével. A cikk bevezetőjéből idézném Winston Churchillt, aki azt mondta, az, ami a magyarországi zsidókkal történt, nevezetesen, hogy kétharmadukat elpusztították, a világtörténelem legborzasztóbb bűncselekményeként ítélhető meg.

 

Amerikai Alkotmánybíróság

Fotó: Pixabay

 

A magyar soros elnökség előtt gyorsan megkezdték az ukrán uniós tagságot előkészítő csatlakozási tárgyalásokat

Kedden mégiscsak megkezdődtek az ukrán uniós tagságot előkészítő csatlakozási tárgyalások. Ami két éve még elképzelhetetlen volt, azonban az elmúlt egy évben Kijev és Brüsszel között szoros egyeztetés zajlott – erről ad információt az ukrán Jevropejszkaja Pravda. A magyarázat kulcsszava – a magyar elnökség. Mindkét tárgyalófél tisztában volt azzal, hogy a magyar elnökség fél éve alatt erre nem nyílna lehetőség, ezért a választások befejeztével azonnal munkához láttak a belga elnökség utolsó napjait is kihasználva. Ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy a sikeres folytatáshoz Magyarországot is be kell vonni az egyeztetésekbe. Mindemellett, ahogy kiderült, a magyar kormány 11 pontos követeléssel állt elő. Többek között azzal, hogy nyilvános ukrán-uniós tárgyalások nem lehetnek az elkövetkező fél évben. A követelések zöme egyébként a magyar nyelvhasználattal kapcsolatosak voltak, ezeket mind nem hozták nyilvánosságra. Viszont 2025 januárjától, a lengyel soros elnökség kezdetétől újabb lendületet vehetnek a tárgyalások. Addig viszont átnézik az uniós és a kijevi jogrend alapvető fejezeteinek az összefésülését. Az Európai Bizottsággal pedig áttekintik a jogállami feltételeket, a kisebbségek védelmét, és a demokratikus intézmények működésének életképességét, a hivatali bürokrácia reformjának lépéseit.

Brüsszeli vélemények szerint a magyar kormány maga készül megregulázni a magyar sajtótermékeket

S miért nem tudta elfogadni az EU összes tagállama azt az állásfoglalást, amelyben tiltakoznak az orosz kormány által bejelentett európai sajtótermékek tiltólistára kerülése ellen? Mert Magyarország nem volt hajlandó ezt aláírni – írja a Tagesspiegel. Így Joseph Borrell külügyi főképviselő egyedül adta ki a közleményt, miszerint az EU alapértékeinek részét képezi a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága. Épp ez az, amit Moszkva nem képvisel, mert az Európában terjesztett sajtótermékei mind a Kreml megrendelésére készülnek azzal a céllal, hogy a háborús propagandát terjesszék. A listára tették az oroszok többek között a Der Spiegelt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a Die Zeitot. Brüsszeli vélemények szerint a magyar kormány maga készül megregulázni a magyar sajtótermékeket, ezért nem működött közre a többi tagállammal.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.