"Az ÁSZ-jelentéssel a nemek közötti hierarchikus viszonyok igazolását szeretné látni a hatalom"
26/08/2022 12:38
| Szerző: Klubrádió/szg
Az Állami Számvevőszék adott ki egy elemzést, amelyben a többi között azt írták: "a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága" miatt a gyerekvállalás esélye is csökkenhet. Gregor Anikó szociológus, az ELTE egyetemi docense szerint már ezzel az előbbi kifejezéssel értékelnek a kutatás szerzői, egyébként pedig a tanulmány részigazságokra épül és nem veszi figyelembe a szakirodalmat. A tanulmány politikai diskurzusokhoz igazodik, a hagyományos nemi munkamegosztás erősítéséhez, a nemek közötti hierarchikus viszony láttatásához, vagy éppen a tanársztrájkok idején a (különösen női) pedagógusokkal szemben negatív érzelmek felszításához.
Nagy felhördülést váltott ki az Állami Számvevőszék elemzése, amely sokak szerint a nemek közötti szakadékot mélyíti, ráadásul szakmai szempontból is vitatható az, hogy egy tudományos írás értékítéletet mondjon. A kutatás bizonyos tényezőket figyelmen kívül hagyva állapítja meg a többi között, hogy a felsőoktatásban résztvevő nők nagy száma miatt csökken a gyerekvállalás esélye, ez pedig demográfiai problémát okoz az országban.
Az Állami Számvevőszék elemzéséről Gregor Anikó szociológussal, az ELTE egyetemi docensével beszélgettünk. Azt mondta: ezeknek a következtetéseknek jelentős része fél- vagy részigazgságokra épül. A többi pedig saját értelmezése ezeknek a számoknak, illetve a számokból kiolvasott mintázatoknak; nem veszik figyelembe a szakirodalom jelentős részét, amely az a történet másik részét hozzátehette volna és az értelmezéshez járult volna hozzá. Már a kutatás címe árulkodó, hogy "a nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban"; a szociológiai szakirodalom nem ismer ilyen kifejezést, legfeljebb felülreprezentáltság lehetne, és ez így nem is annyira burkolt, értéktelített állítás.
Hozzátette: ez a kutatás nagyon pontosan beágyazódik legalább négy, a közbeszédet tematizáló, érdeklő témakörbe. Az egyik a tanulmány egyértelmű népesedéspolitikai következtetése, hogy ha a nőknek nincs annyira magas iskolai végzettségük, akkor nagyobb számban szülnek. Egyébként nemzetközi kutatások már azt mutatják, hogy a magasabb végzettség vezet magasabb gyerekszámhoz, de ezzel nem szeretné igazolttá tenni a kormány hozzáállását, hogy elsősorban a nő feladata a gyerekvállalás.
Nagyon erőteljesen megfigyelhető 2010 óta a felsőoktatásban a humán és bölcsészettudományi szakok bezárása, kivéreztetése, államilag finanszírozott létszámainak csökkentése, miközben a természettudományi, mérnöktudományi, informatikai szakok létszámát bővítik. Tehát a felsőoktatás gazdaságpolitikai érdekeknek van alávetve, és ez az írás ehhez kapcsolódik.
Jön egy gazdasági recesszió, és ilyen időszakokban a nemek közti egyenlőtlenségek fixálása jellemző reakció a társadalom részéről. Hiszen a háztartásokra nagyon nagy teher hárul, nincs idő a rugalmas alkalmazkodásra, amikor egyre több olyan feladat kerül vissza a háztartásba, amelyet korábban a piacon szereztek be. "Ki fogja vágni a gyerek haját, ha nem tudunk eljutni fodrászhoz", és így tovább, a hagyományos nemi munkamegosztás erősödik meg. Ez az írás ezt is legitimálja.
És itt van a pedagógussztrájk, ez az írás az oktatás áldatlan állapotára is reflektál, de oly módon, hogy a pedagógusokkal, sőt, ahogy írják, női pedagógusokkal szemben negatív érzelmeket szítson – hívta fel a figyelmet Gregor Anikó. És ez a kormánynak most jól jön, mert az alacsony sztrájkhajlandóság mögött az is ott van, hogy a pedagóguspályán olyan nők vannak, akiknél a társuk többet keres, a jövedelmük a háztartásban nem a legfontosabb részt jelenti.
Ráadásul, ha a kormány szeretné, hogy ez a 80-20 százalékos arány megváltozzon, akkor számtalan politikai eszköz állna rendelkezésre, például kezdhetne rögtön bérrendezéssel. A férfi pedagógusokat például sokszor az tartja távol a pályától, hogy a hagyományos nemi szerepelvárások miatt nekik kellene több pénzt hazavinniük, de ennek nem képesek megfelelni, amikor szembesülnek a pedagógusok alacsony bérével, és más állást keresnek.
Az ÁSZ-tanulmányban a diákokhoz nemek alapján társított tulajdonságokhoz kapcsolódóan azt mondta: a társadalom a nőknek, lányoknak oszt ki olyan szerepeket, hogy passzív, szófogadó, engedelmes szereplők legyenek, akikkel bármit meg lehet csinálni. Ezt felhasználják, amikor a nemek közötti hierarchikus viszonyok igazolását szeretné látni a hatalom bármely szereplője, mert azt reméli, hogy ettől olyan termékenységi mutatók lesznek, amilyenek.
A tanulmány keretezése nemek közötti versengést feltételez, és egy ilyen alapról kezdett vizsgálódás nem azt fogja eredményezni, hogy az egymás iránti szolidaritásról beszélgessünk, hanem egymásnak ugrasztja a nemeket. Ez nagyon jól beágyazódik a piaci fundamentalizmus világába, hogy itt minden versengés, csak az az érték, ami pénzben kifejezhető. A diplomás pályakövetési rendszer kutatása mindig kihozza: a női végzettek alacsonyabb kezdőfizetéssel helyezkednek el, mint a férfiak – zárta Gregor Anikó.
A szóban forgó elemzést minősíti egyébként az is, hogy egy 1996-ben készült kutatásra hivatkozva állapítja meg azt, hogy – idézzük – "Míg a férfiak gyakran kevésbé képzett nőkkel házasodnak össze, addig a nők hajlamosak náluk jobban képzett férfiakkal házasodni."
A teljes beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2022. augusztus 26., péntek 6:40
Riporter: Bodnár Barna
