Az életmentésért is fizetni kell

Új ablakban

2020. szeptember 15. Reggeli gyors - részlet 20.09.15. Rékassy Balázs

11:04

00:00

Azt már korábban lehetett tudni, hogy aki 6 hónapig nem fizet TB-járulékot, annak később ki kell fizetnie az egészségügyi ellátás díját. Az Emmi szeptember 10-én megjelent rendelete szerint az, aki 3 hónapig nem fizet, már a sürgősségi, életmentő ellátást sem kaphatja ingyen, megkapja a számlát, maximum 750.000 forintról. Az adóhatóság pedig igyekszik behajtani az összeget.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint itt elvi kérdésről van szó. A társadalombiztosítás egy kockázatközösség, valamiből fenn kell tartani, az államnak tehát igaza van abban, hogy igyekszik kiszűrni a „potyautasokat”, azokat, akik szándékosan nem fizetnek. Nem tudni, hogy hány emberről van szó, mert a NAV nem közöl ilyen adatokat. Azt pedig végképp nem lehet tudni, hogy hányan vannak azok, akik nem tudnak fizetni, mert olyan élethelyzetbe kerültek. Havi 7710 forintról van szó, ami nem tűnik nagy összegnek, ezért nem érdemes „lógni”, ám kifizethetetlen jónéhány ember számára.

A nyugdíjasok, hajléktalanok után fizet az állam. Akinek van munkahelye, annak járulékát állja a munkáltató, jó esetben. Saját maga után kell fizetnie mondjuk annak, aki külföldön dolgozott, de hazakényszerült a járvány miatt, vagy annak a friss diplomásnak, aki még nem talált munkát, vagy egy vállalkozónak, illetve annak, akinek bizonytalan a státusza.

A lényeg, hogy fizetni kell, ezzel nincs is probléma, nem is túl nagy összegről van szó. A szakszervezetek a rendelet azonnali visszavonását követelik, mert a koronavírus-járvány miatt százezrek maradtak munka nélkül, nekik minden megtakarított fillérjükre szükségük van. Rengeteg embert küldtek fizetés nélküli szabadságra, utánuk nem fizet járulékot a munkáltató, így sokan nem is tudhatják, hogy ketyeg a 3, illetve 6 hónap. Erről nem szól a kormánypropaganda.

Rékassy Balázs emlékeztetett a Reggeli gyorsban arra, hogy itt három szereplő van: a biztosító, az ellátó és az adóhatóság. Elképesztő, hogy az ellátóra, egyszerűbben szólva az orvosra hárul a feladat, a döntés. Neki kell szembesítenie a beteget azzal, hogy nincs biztosítása, vagyis nem jogosult a gyógykezelésre. Ez nem etikus. A járulék behajtása a NAV feladata. Elvileg a hatóság ki is küld figyelmeztető leveleket az érintetteknek, ám ennek gyakorlata még nem alakult ki. Az is kérdés, hogy ilyen esetben a biztosítottat, vagy a munkáltatót kellene-e értesíteni, felszólítani. Nem elég, hogy egy ember például szívrohamot kap az utcán, még egy 750 ezres számlát is benyújtanak neki?

Az interjút e fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:Flickr.com.