Az emancipáció rázós kérdései

A saját magukat sem épp mindig komolyan vevő szélsőbaloldali körökön kívül ma már kevesen emlékeznek meg a november 7-ére datált szovjet forradalomról, illetve hatalomátvételről. A hajdani munkásmozgalmi követelések több eleme ugyanakkor még ma is aktuális. Ilyen a nemek egyenjogúságának problematikája is, amellyel a mai adás foglalkozott. Legelőször Rosa Luxemburgot idéztük meg Hannah Arendt esszéjén keresztül, amelyet teljes terjedelmében is elolvashatnak ide kattintva. A szöveg részleteit Lovas Rozi színművésznő olvasta föl, majd a szerkesztő-műsorvezető, Pályi Márk Wessely Anna szociológussal, művészettörténésszel beszélgetett a stúdióban arról, hogy az emancipációs törekvéseknek mit sikerült és mit nem elérniük, a mozgalmárok milyen kérdéseket vetettek föl menet közben, és milyen anomáliákra derült fény. Az ismert egyetemi oktató és korábbi tanszékvezető fejtegetésében számos olyan információ elhangzott, amelyről általában még csak tudomást is alig veszünk.

A műsorban Tompa Andrea is felolvasott egy részletet évekkel ezelőtt megjelent Fejtől s lábtól című regényéből, mely eredetileg zenés irodalmi műsorunk, a Belső közlés adásában hangzott el. A regényrészletben a tizenkilencedik században igyekszik egy fiatal lány meggyőzni édesapját arról, hogy egyetemre mehessen. A részlet után Poór Dorottya képzőművész mesélt a stúdióban arról, hogy egy mai fiatal értelmiségi nő milyen élethelyzetekkel találkozik ezen a téren, illetve látképet adott az eltérő csoportokhoz tartozó nők merőben különböző lehetséges tapasztalatvilágáról is.

Az adás közepén egy különösen érdekes irodalmi felvetés is elhangzott – Naomi Alderman A hatalom című regényében a kamaszlányok eddig rejtett képességet ismernek föl magukban: képesek lesznek elektromos árammal megrázni másokat. A fejezetben, amelyet Pálos Hanna színművésznő olvasott föl, egy fiatal fiú és egy kamaszlány látszólag ártatlan, bár a lányra nézve sok tekintetben mégiscsak megalázó szerelmi incselkedése közben éri a fiút áramütéses sokk. Pálos Hanna egyébként korábban Bendl Vera, Lovas Rozi pedig Kapecz Zsuzsa írását olvasta föl a Belső közlésben. Wessely Anna a Tükörfordítás korábbi adásának is vendége volt.

Minthogy a műsor az irodalmi művek és a valóság átjárásával, összefüggéseivel foglalkozik, nem maradhatott szó nélkül, hogy az elektromos rázás metaforája vajon milyen viszonyokat fejez ki a valóságos mindennapokból. Poór Dorottya arra is fölhívta a figyelmet, hogy a nők hatalmáról szóló utópiák rendszerint nem haladják meg a nemek közötti viszonyok rossz rendszerét, csupán uralomcserét hajtanak végre bennük. Az ezeknek a meghaladására tett kísérlet olvasható ki ugyanakkor talán Ferencz Mónika Cefeidák című verséből, amely álomszerűen párhuzamos élethelyzet-változataival mintha az emberi dinamikák és a párkapcsolatok lehetséges pluralizálását és a hatalmi viszonyok átmenetiségét vetné föl.

A vers felolvasását követően a költő felvázolta a hátrányos személyi hierarchiák föloldásának néhány lehetséges stratégiáját is. A műsor legvégén ellenpontként a Petri György-díjra jelölt Vados Anna Mellek című verse hangzott el. A kiszolgáltatott női helyzetet – az utalásokból ítélve talán egy leszbikus prostituáltnál tett látogatást – ábrázoló verset a szerzői érzékenység hiteles visszaadásával olvasta föl Zilahy Anna. Ha kíváncsi a műsorban elhangzó szövegekre és a beszélgetések tartalmára, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást!