Az erő mellett van a jog?
28/08/2019 08:03
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Egyesült Államok és Kína a jogtalanság korszakába veti vissza a világkereskedelmet, állapítja meg egy uniós elemzés. Következtetés: állami pénzből kell támogatni az EU iparát.
Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az eddiginél protekcionistább európai gazdasági modellt szorgalmaznak – írja a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása. A cikk alapállítása az, hogy az öreg kontinensnek ez lehet az utolsó védvonala, az immár nem tabuként kezelt „Európa erőd” koncepció, amelyet egyfelől a Donald Trump amerikai elnök által megtestesített külső veszéllyel, vagyis a kereskedelmi háborúval, másfelől az olyan, puskaporos hordónak tekinthető euroszkeptikus populistákkal lehet szembeállítani, mint amilyen például a francia Marine Le Pen.
Közpénzt az iparba?
Európa vezető közszolgái arra figyelmeztetnek, hogy ideje átkapcsolni a védekezőbb jellegű ipari stratégiára, ha az európai projekt túl akarja élni ezeket a fenyegetéseket – vélekedik a Politico. Állításának az alapja az a 173 oldalas emlékeztető, amelyben az Európai Bizottság tisztségviselői a cikk szerzőjének megfogalmazása szerint szokatlanul őszinte hangon fogalmazzák meg nézeteiket arról, milyen prioritásokat kellene szem előtt tartania a hivatalba lépő új bizottsági elnöknek, Ursula von der Leyennek. Azt javasolják, hogy az unió támogassa nagyvonalúbban közpénzből az ipart, engedjen több kiskaput a versenyjogi szabályokban, és védelmezze erőteljesebben saját kereskedelmi érdekeit.
Forogjon a francia-német tengely
Ez – írja a Politico – zene Franciaország és Németország füleinek, tökéletes összhangban van azon ambícióikkal, hogy olyan európai nagyvállalati szereplőket hozzanak létre, amelyek versenyképesek lehetnek amerikai és kínai riválisaikkal. A bizottsági dokumentum nyelvezete kifejezetten erős, amikor arról szól, miként biztosítható a túlélés olyan környezetben, ahol az Egyesült Államok és Kína a jogtalanság korszakába veti vissza a világkereskedelmet, abba az érába, amelyben a jog az erő mellett van. Az uniós memorandum megfogalmazói szerint az erőn alapuló világrendben az EU-nak keményebben kell védenie kereskedelmi érdekeit, hogy állja a sarat. Franciaország és Németország – olvasható a Politico cikkében – felháborodott, amikor a Jean-Claude Juncker vezette, hivatalából távozófélben levő Európai Bizottság megakadályozta a Siemens és az Alstom összeolvadását.
Itt is ártanak a populisták
Az uniós memorandum szerzői - egyértelműen az EU-ellenes populisták felemelkedésére célozva – megjegyzik, hogy az unió szabadkereskedelmi szemlélete gyakran válik a fájdalmas szociális és gazdasági jelenségek bűnbakjává. Szerintük a kevésbé tehetőseket védelmező kereskedelempolitikára lenne szükség, amely úgymond kiegyenlíti a lejtő pályát – ezt a fordulatot gyakran szokták használni az agyontámogatott kínai vállalatok korlátozására –, valamint magasabb kereskedelmi korlátokat emel azon országok előtt, amelyek csak laza környezetvédelmi normákat alkalmaznak.
Feltálalják Leyen asztalára?
A Politico kitér arra: erről az emlékeztetőről az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt mondta, hogy csupán belső ötletrohamok vázlatáról van szó, és a szöveg nem eléggé kiforrott ahhoz, hogy letegyék Von der Leyen asztalára. Ezeket a terveket azonban – jegyzi meg az amerikai újságíró – aligha fogják a fiók mélyére süllyeszteni, és elfeledni, mert pontosan abba az irányba mutatnak, amelyet az európai politika két legfőbb diktálója, Franciaország és Németország szorgalmaz. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint az EU-nak nagyban kell gondolkodnia, és védenie kell az érdekeit. Peter Altmaier német gazdasági miniszter pedig terveket dolgozott ki arra, miként kellene különleges állami támogatást nyújtani az autóiparnak, a gépgyártásnak, az orvosi technológiának, a 3D-s nyomtatásnak, az űrkutatásnak és a védelmi iparnak. A Politico szerint ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a francia-német dirigista irányvonal felülkerekedése esetén új törésvonal jön létre az EU-n belül, ugyanis az északi és a benelux tagállamok hagyományosan szorosabban kötődnek a szabadkereskedelmi szempontokhoz.
Készülnek az Egyesült Királyság hiányára
Ha már az egyes EU-tagországok összevetésénél tartunk, ide kívánkozik az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál azon beszámolója, amely szerint a német külügyminiszter Olaszország, Spanyolország és Lengyelország szerepének az EU-n belüli növelését támogatja. A hírportál olyan kijelentést idéz Heiko Maastól, hogy a britek várható távozása, a Brexit után az EU-t nem lehet a megmaradó két legnagyobb tagország, Németország és Franciaország kizárólagos tekintélyére alapozni, hanem kiegészítésként be kell vonni, nagyobb felelősségvállalásra kell ösztönözni olyan nagyobb tagállamokat is, mint a déli Olaszország és Spanyolország, illetve az északi Lengyelország. A német diplomácia irányítója az EurActiv szerint hangsúlyozta: ez akkor is érvényes, ha jelenleg Róma és Varsó a többiektől számos kérdésben eltérő Európa-politikát folytat.
Nehezen áll össze az Európai Bizottság – Még a jelöltek névsora sem állt össze
Végül röviden megemlítem, hogy tegnapelőtt lejárt az a nem hivatalos határidő, ameddig az uniós tagországoknak elő kellett -illetve elő kellett volna - terjeszteniük, kit kívánnak delegálni az Európai Bizottságba. Ezt két tagállam, Franciaország és Olaszország eddig nem tette meg, utóbbi egészen nyilvánvalóan azért nem, mert éppen kormányválsággal, új parlamenti többség létrehozásának kísérleteivel van elfoglalva, és a leendő EU-biztos személye is tárgya a pártközi alkudozásoknak. A lengyelek a minap éppen új személyt neveztek meg eredeti jelöltjük helyett, és brüsszeli uniós hírportálok szerint a magyar Trócsányi László is alapos izzasztásra számíthat az európai parlamenti bizottsági meghallgatások során.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flicr.com.
2019.08.28. 06:00
Szerző: Kárpáti János
