"Az esztendő, amikor erős emberek megbotlottak"
20/12/2022 08:03
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Ukrajna megtámadásáról hozott döntése jól megmutatja, miért végződnek gyakran összeomlással az autoriter uralmak – írja a londoni Financial Times. A lap ugyanakkor hozzáteszi, vannak az erős emberek közt olyanok, akik így is tudnak választást nyerni, mint Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu.
Magyar energiaszakértők kétlik, hogy annyira zöld és annyira biztonságos lenne a Brüsszel támogatása mellett Azerbajdzsánnal megkötött áramszállítási ügylet – írja az EurActiv uniós hírportál.
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország, Románia, Grúzia és Azerbajdzsán Bukarestben négyoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján földalatti, illetve a Fekete-tenger mélyén áthaladó vezeték kiépítésével azeri zöld alternatív forrásból, konkrétan szélenergiából származó áramot szállítanak majd az Európai Unióba. Az EurActiv – magyarországi médiapartnerét, a Telex hírportált idézve – hangot ad azoknak az aggodalmaknak, hogy a projekt ugyan csökkenti az oroszoktól való energiafüggést, ám azt az azeri kapcsolat szorosabbra fűzésével helyettesíti – miközben az EU egyébként a gázbeszerzést is nagyobb mértékben alapozza Azerbajdzsánra -, és az azeri szál erősítése közvetve teret engedhet a túlzott török befolyásszerzésnek.
Ráadásul – folytatódik az EurActiv cikke -, mint azt Turai József, a T-Energy Consulting ügyvezető igazgatója a Telexnek elmondta, az Azerbajdzsánban és Grúziában előállított villanyáramról aligha lehet elhinni, hogy az valóban zöld forrásból származik, annak ellenére sem, hogy ígéretek hangzanak el a szélenergia hasznosítását célzó beruházásokat illetően. Turai adatai szerint 2021-ben az Azerbajdzsánban előállított elektromos energiának csak 5 százaléka származott megújuló forrásból. Grúziában ennél sokkal jobb ugyan ez az arány, 75 százalékos, köszönhetően főként a vízi erőműveknek. Az összképhez tartozik azonban, hogy az ország tavaly 12,6 terawattóra áramot állított elő, míg a fogyasztása 13,1 terawattóra volt, vagyis Grúzia nettó importőr az elektromos áramot illetően.
"Az esztendő, amikor erős emberek megbotlottak"
Ezzel a címmel tette közzé nemzetközi évértékelő elemzését Gideon Rachman, a nagy tekintélynek örvendő londoni Financial Times szemleírója.
Megállapításainak talán legfontosabbika, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Ukrajna megtámadásáról hozott döntése jól megmutatja, miért végződnek gyakran összeomlással az autoriter uralmak. Putyin elhatározása szinte tankönyvszerűen példázza, hogy több, hatalomban eltöltött évtized után a vezetők gyakran hajlamossá válnak a megalomániára vagy a paranoiára, illetve az foglalkoztatja őket, milyen helyük lesz a történelemben. Addigra már jobbára felszámolták az ellenállás összes elképzelhető forrását. Ha ekkor katasztrofális következményekkel járó tettre szánják el magukat, nincs, aki megállítsa őket.
A Financial Times kommentátora az orosz vezető rajongói klubjához sorolja a kínai Hszi Csin-pinget, a fülöp-szigeteki Rodrigo Dutertét, a szaúdi Mohammed bin Szalmánt, a magyar Orbán Viktort, valamint Donald Trump volt amerikai elnököt. De jóslata szerint a Putyin-kultusz nem fogja túlélni a brutális ukrajnai kudarcot. Úgy látja, hogy a Putyint támogató autoriter rezsimeknek szintén rossz évük volt – Hszinek sikerült ugyan beásnia magát az élethossziglani uralkodásba, de a hatalom koncentrációja a kínai kormányzás minőségi romlását hozta magával, az iráni teokrácia pedig az eddigi legkitartóbb ellenállással kénytelen szembenézni. Ami Trumpot illeti, a jelek szerint az ő buborékja is kipukkadt. De az erős emberek azért tudnak választást is nyerni – folytatódik az áttekintés, a mérleg másik serpenyőjében megnevezve többek közt Orbán Viktort és Benjamin Netanjahut.
Az ukrajnai hászid zsidó közösség menedéke
A Reuters Balatonőszödről keltezett tudósítása arról szól, hogy az ukrajnai hászid zsidó közösség Magyarországra menekült mintegy 150 tagjának a jelenlétében ezen a településen gyújtották meg a minap az első hanuka-gyertyát. Az őszödi jelenleg a legnagyobb zsidó menekülttábornak számít Európában. Nem csupán hajlékot nyújt, hanem kóser ételt is biztosít, továbbá zsinagóga is van a tábor területén. Minden adott a hászid hagyományoknak megfelelő vallásos élethez. Az ellátás fejenkénti napi költségét – mintegy 20-30 dollár értékben – főként az Egyesült Államokból érkező adományokból fedezik. A helyszín – írja a hírügynökség – egykor a kommunista vezetők nyári üdülését szolgálta. Eddig mintegy kétezren tartózkodtak itt hosszabb-rövidebb ideig, mielőtt továbbutaztak volna Izraelbe, Nyugat-Európába vagy Amerikába. A Reuters kitér arra, hogy a hászidizmus bölcsője Ukrajnában található, és mintegy 300 évre tekint vissza. A háború előtt 250 és 500 ezer közé tették az ukrajnai zsidó közösség létszámát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.12.20., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János