Az Európa-ellenes hazudozásnak nincs határa

Új ablakban

2019. május 24. bolgargyorgy_azigazsagpillanata - 20190524

23:34

00:00

Bolgár György műsorából:

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a balliberális oldal a valóságot eltagadva számol, vagy éppen nem számol be a közélet eseményeiről, pusztán azért, mert a valóságosan történő dolgok valakinek vagy valakiknek az érzékenységét sértik, mondja ő. Érdekes. Nem a Magyar Nemzet meg az összes többi kormánypárti médiatermék, beleértve a közszolgálatinak csúfolt médiát is, volt az, amely elfelejtett beszámolni arról, hogy az ibizai videóval le- és megbuktatott szélsőjobboldali osztrák alkancellár miért és hogyan hivatkozott Orbánra és a magyar média általa végrehajtott bekebelezésére? Csak talán nem a magyar hierarchia csúcsán ülő végső tekintély érzékenységét sértették volna vele? Akárhogy és akármiért történt is így, ilyen pofátlanul hírt elhallgatni legutóbb a pártállami időkben lehetett, akarom mondani, kellett. És úgy látszik, most is kell.

A szokásos hazudozások ehhez képest a megszokott keretekben és mederben folytak tovább. A Fidesz egymás után állította ki embereit a sajtótájékoztatókra és olvastatta fel velük, kivel jobban, kivel rosszabbul, ugyanazt a propagandaszöveget. Mint például a már rég nem látott és hallott Kósa Lajossal, aki ezzel visszatért hosszabb kényszerpihenőjéről.

A Fidesz propagandafőnökség természetesen mindenkinek kiosztotta a kötelezően elmondandó süket szöveget. Például a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Varga Juditnak is, pedig ő az európai uniós ügyekért felelős államtitkár a Miniszterelnökségen.

„A magyar pártok között csak a Fidesz– KDNP bevándorlásellenes, minden ellenzéki párt kiszolgálja a brüsszeli bevándorláspárti politika érdekeit.”

Na, ugye, milyen jól működik a Fideszben a sokszorosító gép. Csak nem Sorostól kapták még az ántivilágban?

De Varga Judit államtitkárnak azért volt még egy másik jó kis mondata, ami azért egy uniós ügyekkel foglalkozó szakembertől nem akármi.

„A brüsszeli elit nem hisz semmiben, egyetlen hatalomtechnikai vezérelvük van csupán: többség minden áron.”

Na, kérem. Hogy mi az a brüsszeli elit, az nehezen meghatározható, de ha a többség és a választások felől közelítjük meg, akkor nyilván az európai pártokra gondolhatunk, őket pedig a 28 tagországban éppen most választják meg, és ebbe az elitbe tartozik a Fidesz is. Amelynek, ugye, az a vezérelve, hogy többség, mindenáron. Ebben hisz és reménykedik. De a lényeg az, hogy az európai parlament többségét is a választók teremtik meg, és aztán az Európai Bizottság vezetését pedig a parlament meg a miniszterelnökökből álló Európai Tanács választja meg, úgyhogy a brüsszeli elit választásokkal kerül valamilyen pozícióba, ha tetszik, többségbe. Ha aztán a Fidesz belekerülne ebbe a többségbe, akkor nyilván az elit megszűnne elit lenni, ha viszont nem, akkor marad továbbra is mocskos, romlott elit. Ez a Fidesz-logika.

Nemcsak abszurd, de különösen gusztustalan is

Tombol az elszabadult őrület, vagy mondjuk finomabban így: a tényektől megszabadított szabad gondolkodás. De hát ugyancsak a Magyar Nemzet rovatvezetője, Orbán János Dénes szerint a másik Orbán-féle magyar licenc kiállta a próbát.

„A magam részéről csak örvendezni tudok az új politikai virtusnak. És nemcsak azért, mert a szánk kimondja végre, ami a szívünkön, hanem azért is, mert működik. Hiába sivalkodik, aggodalmaskodik és gyakran gúnyolódik is bel- és külföldön egyaránt a liberálbolsevikok világszövetsége, Magyarország politikai súlya jelentősen megnövekedett. Nincs olyan fontos politikusa a világnak, aki ne venne komolyan minket. Ha szeret, ha nem szeret – ám a politika nem a szeretetről szól, hanem az érdekérvényesítésről.”

Aha. És ezek szerint az érdekünk az, hogy minden barátunk gyanakodva figyeljen bennünket, miközben az ellenségeink simogassák a fejünket. Bravó! De hogyan és miért is tud túljárni mindenkinek az eszén a mi furfangos miniszterelnökünk? Hát mert egészen különlegesek vagyunk, írja Orbán János Dénes, és a két háború között Amerikában dolgozó híres magyar fizikusokra utal.

„Nem mi neveztük el magunkat ufóknak, hanem Enrico Fermi fizikus minket. Isaac Asimov pedig ezt nyilatkozta: az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. Hogy mi a magyar elme titka, többféleképpen magyarázzák, egyesek szerint rendkívül komplex és bonyolult nyelvünk elsajátítása már fölér egy főiskolai képzéssel. De az is lehet, hogy a XIX. század végének és a XX. század első felének nagyszerű magyar oktatási intézményeiben rejlik a megoldás kulcsa. Persze ezek csak (patrióta) hipotézisek. A lényeg, hogy a statisztikák lenyűgözők, és alátámasztják különlegességünket. Akkor hát miért is kéne álszerényen és félénken meghúznunk magunkat az európai és a világpolitika sarkában csak azért, mert kevesebben vagyunk, mint egyesek? Az, hogy kevesebben vagyunk, nem azt jelenti, hogy kevesebbek lennénk.”

Nem, természetesen nem vagyunk kevesebbek másoknál. De hogy különlegesebbek is lennénk? Nos, azok a magyar tudósok, fizikusok, matematikusok, akikre Orbán rovatvezető céloz, a következők: Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János, Kármán Tódor, Kemény János vagy Gábor Dénes egytől-egyig zsidó magyarok voltak, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. És amikor elmentek, kevesebben lettünk. Az ő különlegességüket felhozni érvként a mai magyar politika különlegességének alátámasztására, nemcsak abszurd, de különösen gusztustalan is.

Az Orbán-rendszer a Rákosi-rendszert tekinti elődjének? 

Még szerencse, hogy miközben a Fidesz gyűlöli az Európai Uniót, a kommunista Kínát nagyon, de nagyon szereti. Kövér László, az Országgyűlés elnöke például a napokban fogadta a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökét, és a következőket bírta neki mondani:

„A két ország hetven éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot, néhány nappal a Kínai Népköztársaság megalakulása után. A két nép barátságát is szimbolizálja, hogy az első pillanattól fogva ott álltunk egymás mellett. Kína és Magyarország kapcsolata ma is méltó az elmúlt hetven évhez.”

Hát, így is lehet mondani. De ha méltó az elmúlt hetven évhez, akkor azért ne felejtkezzünk el arról, hogy hetven éve a Rákosi-rendszer vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Mao-rendszerrel. Lehet, hogy az Orbán-rendszer nemcsak a Horthy-, hanem a Rákosi-féle rendszerben is az elődjét látja? Ebbe még belegondolni sem merek. Inkább attól tartok, hogy ezek az emberek nem tudják, mit beszélnek. Vagy ha tudják, még rosszabb.

Az összeállítást a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg.