Európai Bíróság: igenis helyesbíteni kell a transz emberek nemét a hazai nyilvántartásokban

Polgári Eszter felidézte, hogy 2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi ügyében. Ügyfelük 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.  Polgári Eszter azt mondt az EUB döntése köti a magyar bíróságot. 

A Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen. 

Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől.  A hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A jelenlegi magyar szabályozás – mivel akadályozza, hogy a transznemű személy éljen a személyes adatai védelméhez, ezen belül a megélt nemi identitása szerinti helyesbítéshez fűződő jogával – összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A helyesbítési kérelem alátámasztásához szükség lehet a pontatlanság megállapításához ésszerűen megkövetelhető bizonyítékra, de ez maximum egy pszichológiai vélemény lehet, de nem kérhetnek nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékot - mondta a Reggeli gyorsban Polgári Eszter.

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos mérföldkő a transzidentitások elismeréséért folytatott küzdelemben. A magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének.

„Az elmúlt időszakban a transz embereket folyamatos kormányzati vegzálás érte. Az ítélet egy reménysugár, hogy nem lehet őket jogaiktól megfosztani és a létezésüket tagadni” – tette hozzá Polgári Eszter.

Az EUB döntése különösen a kormánypártok kedden beterjesztett Alaptörvény-módosítása kapcsán vet fel komoly kérdéseket. A módosítás indokolása szerint annak célja, hogy „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.” Az EUB ítélete ugyanakkor pont arra kötelezi a Magyarországot, hogy biztosítsanak lehetőséget a nem adat módosítására az állami nyilvántartásokban.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)