Az európai országok egyre inkább hajlandóak szakítani az Egyesült Államokkal

Új ablakban

2025. február 25. Reggeli gyors - részlet (2025. 02.25). Kárpáti János lapszemléje

06:02

00:00

Az ENSZ Közgyűlésében Ukrajnával kapcsolatban megejtett szavazás – bár az közvetlenül nem képes befolyásolni a háború további menetét, hiszen a tagállamokra nézve nem írhat elő kötelezettségeket - azt mutatja, hogy az európai országok egyre inkább hajlandóak szakítani az Egyesült Államokkal a nemzetközi porondon, különösen az ukrajnai konfliktus ügyében, állapítja meg a Politico. Az amerikai kéznyújtás Oroszországnak, valamint Donald Trump elnök harcias retorikája a brüsszeli portál megállapítása szerint elidegenítette Washingtontól Ukrajnát és az európai szövetségeseket.

Az történt ugyanis, hogy Washington sikertelenül próbálta megtorpedózni annak a közgyűlési határozattervezetnek az elfogadását, amely elítéli Oroszország Ukrajna elleni invázióját. A testületben, ahol minden ENSZ-tagállamnak egy, azonos értékű szavazata van – itt tehát a Biztonsági Tanáccsal ellentétben a kiemelt nagyhatalmak nem rendelkeznek vétójoggal – 93 szavazattal rábólintottak a szövegre (18 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett), és az az eddig felettébb ritka helyzet állt elő, hogy ellene voksolt az Egyesült Államok és Oroszország is. A megszavazott határozat, amelyet Ukrajna, az Egyesült Királyság és az EU-tagállamok túlnyomó többsége nyújtott be, közvetlenül Oroszországot teszi felelőssé a három éve tartó konfliktusért. A Trump-kormányzat azzal lobbizott az előterjesztés ellen, hogy az nem segítené a béke megteremtését. Rávett néhány államot – köztük például Magyarországot és Costa Ricát – arra, hogy ne vállaljon társszerzőséget, de erőfeszítései nem tudták megváltoztatni a szavazás kimenetelét.

Az Egyesült Államok vezetésével ellentervezetet dolgoztak ki, amely nem utalt volna Oroszországnak az Ukrajna ellen teljes katonai erővel végrehajtott támadására. A Közgyűlésben azonban a végszavazás előtt olyan, Moszkvát elmarasztaló módosításokat szavaztak meg ehhez a tervezethez, hogy végül az Egyesült Államok maga sem szavazott igennel a saját tervezetére, hanem tartózkodott.

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa. fotó: MTI/EPA/Peter Foley

 

 

Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsában azonban – ahol az elfogadott határozatok nemzetközi jogi kötelező erővel bírnak, ám állandó tagként vétójoga van az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak - ezzel ellentétes végeredmény született: mint a Süddeutsche Zeitung által altal is atvett dpa-tudósitas fogalmaz, a 10 szavazattal elfogadott amerikai ihletésű tervezet Moszkva-barát tartalmú, hiszen nem minősíti Oroszországot agresszornak, nem követeli az orosz csapatok visszavonását, és nem említi Ukrajna területi épségét, csupán előfeltételek megfogalmazása nélkül a háború gyors befejezését szorgalmazza. Ez a végkimenetel annak tudható be, hogy a britek és a franciák lemondtak vétójoguk érvényesítéséről, amivel egyébként már 1989 óta egyszer sem éltek. Ehelyett tartózkodtak, miként a Biztonsági Tanács három további európai – nem állandó – tagja is, nevezetesen Szlovénia, Dánia és Görögország. A dpa értesülése szerint az amerikai tervezet megvétózásának a gondolata az utolsó pillanatig mérlegelés tárgya volt, de végül úgy döntöttek, hogy Emmanuel Macron francia elnök washingtoni tárgyalásaival egy időben a transzatlanti viszony szempontjából kontraproduktív lett volna a vétó alkalmazása.

Az EU keleti tagországainak agrárminiszterei keményebb kereskedelmi feltételekre törekednek Ukrajnával szemben, több védelmet akarnak nyújtani a hazai gazdáknak a Kijevvel folytatandó egyeztetések eredményeként – írja az EurActiv brüsszeli portál.

Idézi Nagy István magyar mezőgazdasági minisztert, aki az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójának előestéjén a közösségi médiában arról posztolt, hogy szolidárisak Ukrajnával, de meg akarják védeni saját termelőik élet- és versenyképességét. „Kíváncsiak vagyunk, hogy Brüsszel ezúttal figyelembe veszi-e a kelet-európai gazdák érdekeit, vagy ismét elárulja őket” – tette hozzá a magyar tárcavezető. Mint az EurActiv megjegyzi, a magyar, a bolgár, a román és a szlovák agrárminiszter – úgymond „Budapest vezetésével” - múlt pénteken levélben szólította fel az EU végrehajtó intézményét, hogy miután júniusban lejár az Ukrajnának átmenetileg nyújtott kereskedelmi könnyítések hatálya, térjenek vissza a háború előtt alkalmazott vámtarifák rendszeréhez. A levélben arra hívják fel a figyelmet, hogy az agrártermékekre vonatkozó vámoknak az orosz támadás utáni ideiglenes elengedése – és aztán az intézkedés többszöri meghosszabbítása – szétzilálta az érintett országok piacát. A cikk kitér arra, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország a maga részéről külön korlátozásokat rendelt el a mezőgazdasági termékek vonatkozásában, amelyeket az Európai Bizottság folyamatosan elítél. Bulgária úgy döntött, hogy nem intéz ilyen kihívást Brüsszel ellen, Románia pedig ehelyett az importengedélyezési szabályokat szigorította meg az ukrán termékekkel szemben. Nagy István most leszögezte, hogy Budapest fenn fogja tartani az egyoldalú tilalmat, ameddig azt szükségesnek tartja. A portál szerint a kérdést bonyolítja, hogy Lengyelországban májusban elnökválasztást tartanak, és a Varsóban kormányzó koalíció vonakodik kereskedelmi engedményeket tenni Kijevnek, mert annak az árát szavazatok elvesztésével kellene megfizetnie.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.