Az új biztosjelölt is hűséges Orbánhoz
1/10/2019 08:12
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Konfliktusos személyiség Várhelyi Olivér, az elbukott Trócsányi helyére lépő biztosjelölt is, a nemzetközi sajtó szerint. Rámenősen képviseli a jelenlegi magyar politikát
A nemzetközi média meglehetősen nagy figyelmet szentel annak a tegnapi fejleménynek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kénytelen volt új személyi javaslatot tenni, miután az Európai Parlament jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította Trócsányi Lászlót, a magyar uniós biztosjelöltet – miként egyébként a román jelöltet is –, úgy, hogy esélyt sem adtak nekik arra, hogy az illetékes parlamenti szakbizottság előtt számot adjanak felkészültségükről. A magyar kormányfő újabb jelöltje Várhelyi Olivér nagykövet, a magyar EU-képviselet eddigi vezetője.
Várhelyi tapasztalt, ám Orbánhű
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása a következőket írja róla: jól ismeri a brüsszeli politikát. A kilencvenes évek közepén csatlakozott a magyar külügyminisztériumhoz, és szolgált az ország EU-hoz akkreditált képviseletén még az uniós csatlakozás előtt, majd pedig különböző vezető tisztségekben az állandó képviseleten. Képzettségére nézve jogász, és munkatapasztalatot szerzett a magyar igazságügyi minisztériumban. Dolgozott az Európai Bizottságnál is, a belső piaci és szolgáltatási főigazgatóságon, az ipari tulajdonjog-védelemmel foglalkozó részleg vezetőjeként. Formálisan hivatásos köztisztviselő, ám Orbánhoz nagy fokú hűségéről ismert, és az EU-nagykövetek tanácskozásain rámenősen képviselte a magyar kormány politikai prioritásait.
Gyakran csapott össze a sajtóval
Az illiberális magyar vezető – írja ugyanerről a témáról a Bloomberg amerikai hírügynökség – most az EU-hoz akkreditált nagykövetet, Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottság tagjának. Várhelyit a Bloomberg is a magyar álláspont rendíthetetlen védelmezőjének nevezi, és megírja róla, hogy brüsszeli tájékoztatóin gyakran összecsapott az újságírókkal az általuk leírtak miatt.
Kovács Zoltán a soros elnöknek esett neki
A Bloomberg egy másik tudósítása arról szól, hogy Kovács Zoltán, a magyar kormány külföldi kommunikációval foglalkozó szóvivője visszautasította az EU finn rotációs elnökségének azt az állítását, miszerint Budapest támogatná az uniós költségvetési támogatások folyósításának összekapcsolását a jogállamisággal. Kovács a Bloombergnek telefonon nyilatkozva félreértésnek minősítette Antti Rinne finn miniszterelnöknek azt az állítását, hogy Magyarország – valamint Lengyelország is - feladta volna ellenállását ezzel az elképzeléssel szemben. „Van egy hírem az Önök számára” - mondta vasárnap Rinne egy finn rádiónak nyilatkozva - „jelen pillanatban úgy fest, hogy minden tagállam kész ezt elfogadni az EU-büdzsével kapcsolatban. Készség mutatkozik arra, hogy a kondicionalitás alapján összekapcsoljuk a jogállamiság elvét a többéves pénzügyi kerettel”. Kovács Zoltán azonban tagadta ezt a finn állítást, és azt mondta, hogy a jogállamisági felülvizsgálat javasolt mechanizmusának a kérdését az uniós büdzsétől elkülönítve kell megvitatni, a két dolog összekapcsolására irányuló kísérlet „színtiszta politikai zsarolás”. „Ha a tagállamok ragaszkodnak ehhez, akkor egyszerűen nem lesz majd EU-költségvetés, mert Magyarország azt meg fogja vétózni” - idézi a Bloomberg Kovács Zoltánt.
Orbán árnyaltabban fogalmazott
Megjegyzem, a finn miniszterelnök tegnap Budapesten találkozott Orbán Viktorral, és a megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatóról beszámoló MTI-jelentés szerint a magyar miniszterelnök ennél valamivel árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta: ma is létezik mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. Magyarország nem tartja szükségesnek újabb mechanizmus létrehozását, de minden kiérlelt javaslatot megfontol – idézi az MTI a kormányfőt.
Néppárti-zöld koalíció lehet Ausztriában
A vasárnapi osztrák parlamenti választás nyomán az egyértelmű, hogy a kancellári székbe visszatér Sebastian Kurz, a magabiztos választási győztes Néppárt frontembere. De kivel fog majd koalícióra lépni, hiszen abszolút többsége nincs? – teszi fel a kérdést a bécsi Die Presse. Mint az közismert, az előrehozott választások kiváltó oka a Néppárttal addig együtt kormányzó Szabadságpárt vezetőjének, Heinz-Christian Strachénak az ibizai videóbotránya volt, amelyből kiderült, hogy a pártvezér habozás nélkül kész kiárusítani az ország javait akár orosz oligarcháknak is, ha támogatást kap a hatalom megragadásához. A választáson a Szabadságpárt jelentősen meggyengült, miként egyébként a Szociáldemokrata Párt is. A Die Presse esélylatolgató cikke szerint a legkézenfekvőbb, első számú lehetőség most a Néppárt számára a Zöldekkel való közös kormányzás lehetne. Ez azonban azzal járna, hogy e két párt között lennének a legmélyebbek a tartalmi ellentétek a koalíción belül – nem csupán a klímavédelem kérdésében, hanem a migrációt, valamint a szociálpolitikát és az oktatást illetően is súlyos kompromisszumokat kellene kötniük egymással, vagy pedig legalább egyiküknek túl kellene lépnie saját árnyékán.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.
2019.10.01. 06:00
Szerző: Kárpáti János
