Meg lenne kötve Trócsányi keze EU-biztosként?

Új ablakban

2019. szeptember 19. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.09.19.)

06:22

00:00

Patthelyzet és remények Izraelben

Liberális hajnalpír Izraelben – ezzel a címmel közöl kommentárt a svájci Neue Zürcher Zeitung a nagy arányú részvétellel megtartott izraeli parlamenti választásról, amelynek az eredménye azt mutatja, hogy az izraeliek Benjamin Netanjahu nélkül is el tudják képzelni a jövőt. A békekilátásokon azonban ez alig változtat valamit - állapítja meg a kommentátor. A hat hónap leforgása alatt immár második alkalommal megrendezett voksolás kimenetele erősen emlékeztet az áprilisi eredményre, ismét patthelyzet állt elő, egyik nagy tömb sem nyilváníthatja magát győztesnek. Nem adott a kormányképes többség, azt a következő napokban és hetekben hátsó szobákban kell fáradságosan összekalapálni. Az is lehet, hogy ez nem sikerül, és akkor harmadszor is az urnákhoz kell járulni. Az ország éppúgy megosztott, mint eddig. A tekintélyes svájci lap azonban az eddigiektől eltérő elemeket is talál a mostani helyzetben. A liberálisokat, baloldaliakat és szekulárisokat vidámabbnak látja. Annak köszönhetően, hogy Avigdor Liberman rabiátus Saulból a nemzeti egység szekuláris Pálja lett, reális lehetőséggé vált a mérsékelt erők hatalomra kerülése. Ugyan nem tudni még, hogy kinek ad Rivlin elnök kormányalakítási megbízást, ez a személy lehet Benny Gánc is. Balközép irányzatú kormány összeállítása azonban nem lenne egyszerű, a Kék-fehér ugyanis nem tudhat kormányozni az arabok Egyesült Listája és Liberman Izrael a Hazánk pártja nélkül, márpedig a potenciális partnerek ezt nem akarják. Gánc nem akar, Liberman pedig egyáltalán nem akar koalíciót az arabokkal, akik a maguk részéről szintén elutasítók. A legvalószínűbb ezért a Kék-fehér, a Likud és Liberman nagykoalíciója. Elképzelhető azonban a Kék-fehér és a Netanjahu nélküli Likud kettősének az összefogása is. Az eddigi miniszterelnöknek meggyűlt a baja a törvénnyel, meggyengült, és most vannak, akik tehertételnek tekintik, szeretnének megszabadulni tőle. A Likud egykoron nyitott szellemiségű liberális párt volt, és akik nem szívelik Netanjahut, palotaforradalomra vágyakoznak. A zürichi lap nem zárja ki, hogy a Kék-fehér koalíciós ajánlata törést okozhatna a Likud soraiban.

 

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (Facebook)

 

Az EU-magyar viszony még nem javult meg

Térjük magyarországi, illetve európai vizekre. Valóban enyhíteni akarja-e Ursula von der Leyen az unió és Magyarország közötti feszültséget? Ezt a kérdést teszi fel egyik friss cikkében az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. Az EurActiv szerzője különösképpen problémásnak nevezi, hogy a brüsszeli bizottság megválasztott vezetője Trócsányi Lászlóra akarja bízni a szomszédságpolitikai és bővítési tárcát. Idézi Balázs Péter volt külügyminiszert, korábbi EU-biztost, a CEU-nak az európai szomszédságpolitikát tanulmányozó központja igazgatóját, aki szerint Trócsányi e posztra történő jelölése von der Leyen részéről az EU és Magyarország közötti feszültség hűtését célozza. A portál megállapítja: a bővítés és a szomszédságpolitika Magyarország egyik prioritása. Az EU-magyar viszony megjavulásától azonban még messze vagyunk – folytatódik a cikk, utalva a hétfői vitára, amely a Tanácsban zajlott, az uniós értékek és a jogállamiság sérelme miatt a hetes cikk alapján az Európai Parlament által indított eljárás keretében. Kiemeli, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter boszorkányüldözésnek minősítette az eljárást, ugyanakkor úgy vélekedik, hogy a harsány hangvétel az október 13-án esedékes magyarországi önkormányzati választásoknak tudható be. 

Az EurActiv kiemeli, hogy a hetes cikk szerinti eljárás szorosan kapcsolódik Trócsányi jelöléséhez, hiszen ő az igazságügyi tárcát irányította Magyarországon, és például Katarina Barley német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament egyik alelnöke azt mondta a magyar biztosjelöltről, hogy igazságügyi miniszterként aláásta a jogállamiságot, felelősséget visel az igazságügyi reformért, a kisebbségek diszkriminálásáért, illetve a nem kormányzati szervezetekkel szembeni diszkriminatív törvényekért. És mi lenne, ha Trócsányi meg tudná győzni az Európai Parlamentet arról, hogy alkalmas bővítési EU-biztosnak? Erre a kérdésre az EurActiv Schöpflin Györgynek a véleményét idézi. Schöpflin, aki hosszú időn át volt a Fidesz európai parlamenti képviselője, azt mondja, semmi nem történne. Szerinte egyáltalán nem fontos, ki lesz a bővítési biztos. Az EurActiv magyarázata szerint ugyanis bármennyire hangsúlyozza von der Leyen a balkáni bővítést, mint a Bizottság prioritását, olyan tagállamok, mint például Franciaország vagy Hollandia a belátható jövőben aligha egyeznének bele új tagállam felvételébe. Trócsányinak ráadásul – teszi hozzá a portál – nincs meg a szükséges tapasztalata ahhoz, hogy formálja az Európai Bizottság politikáját.

 

 Trócsányi László és Ursula von der Leyen (kép: Trócsányi László/Facebook)

 

„Trócsányi azért felelne, amit nem tartott be”

Szinté szóba kerül Trócsányi egy másik brüsszeli uniós hírportál, az EUObserver egyik írásában. Két radikális baloldali európai parlamenti képviselőnek, a francia Manon Aubrynak és a német Martin Schirdewannak a terjedelmes közös cikkéről van szó, amelyben a szerzők alaposan leszedik a keresztvizet az Európai Bizottságról, mint a tehetősek felső egy százalékának az érdekeit szem előtt tartó testületről. A Von der Leyen-bizottság magyar biztosjelöltjéről azt írják, hogy azért lenne felelős, hogy a tagjelölt országok feleljenek meg a jogállamisági követelményeknek, ám magyar illetékes miniszterként pont ezzel ellentétes tevékenységet fejtett ki egyebek közt büntetendővé tette a menekültek megsegítését.

Kövesi a célegyenesben

Végül nagyon röviden megemlítem, hogy a bécsi Die Presse európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írja: nagyon meglepő lenne, ha az EU-tagállami nagykövetek nem bólintanának rá a román Laura Codruța Kövesi személyére, akit az Európai Parlament támogat abban, hogy ő legyen a jövőre létrehozandó Európai Ügyészség első vezetője. A román korrupcióellenes ügyészség volt irányítója a civil társadalom nagy reménysége - írja a Die Presse. Az ügyészséghez az EU-tagállamok közül az Egyesült Királyság, valamint Magyarország, Lengyelország, Írország és Dánia kivételével minden tagállam csatlakozik.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgathatják meg! (Címlapi kép: Trócsányi László Facebook-oldala)