Az Ukrajna elleni orosz invázióval a NATO sérülékennyé vált
25/02/2022 07:47
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Ukrajna elleni orosz invázióval ugyanis a NATO sérülékennyé vált. Komolyan napirendre került, hogy végleg temessék el az 1997-es NATO-orosz alapszerződést, amely korlátozta az atlanti szövetség keleti tagállamaiban az erők növelését. Márki-Zay szerint Orbán Viktor áruló, mégpedig nem csak Magyarországot, hanem az Európai Uniót és a NATO-t is elárulta, ezt már külföldön is megírták. Nemzetközi lapszemle.
Egy olyan Oroszország, amely ellenőrzése alatt tartja Ukrajnát és Belaruszt, megváltoztatná Európa biztonsági architektúráját - írja a New York Timesban Steven Erlanger, és felteszi a kérdést, tud-e erre hatékony választ adni az atlanti szövetség. A lap brüsszeli tudósítója szerint az Ukrajna elleni orosz invázióval ugyanis a NATO sérülékennyé vált.
A gondolatmenet kiindulópontja, hogy Oroszországnak sikerül uralma alá hajtania Ukrajnát, valamint megőrzi fehéroroszországi bázisait, akkor egyszeriben kiterjeszti katonai hatalmát több NATO-ország, így a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Észak-Románia határáig. Ez jelentősen megnehezíti a NATO keleti szárnyának a védelmét.
Különös figyelmet szentel a cikk a lengyel-litván-belarusz hármashatár közelében fekvő lengyel településről elnevezett Suwalki-korridornak, amely kevesebb, mint száz kilométer hosszan húzódik Lengyelország és Litvánia között, és amely elválasztja a Belaruszban levő orosz erőket Kalinyingrádtól, a Balti-tenger partján található orosz enklávétól, amely a Szovjetunió összeomlásával szigetelődött el a szárazföldön. Kalinyingrádban, az orosz balti flotta székhelyén jelentős rakétakapacitásokat halmoztak fel, és ha az oroszok elfoglalnák a Suwalki-korridort, akkor azzal elvágnák a balti államokat a NATO többi részétől. Erlanger utal arra, hogy Robert Kagan, a Brookings Intézet elemzője a Washington Postban megjelent cikkében elképzelhetőnek tartotta, hogy Putyin közvetlen kapcsolatot fog követelni Belaruszból Kalinyingrád felé.
A New York Times szerint a NATO-ban most komolyan napirendre került, hogy végleg temessék el az 1997-es NATO-orosz alapszerződést, amely korlátozta az atlanti szövetség keleti tagállamaiban az erők növelését, és amelyet Moszkva már amúgy is megsértett nyolc évvel ezelőtt, a Krím annektálásával. A lap olyan szakértői véleményeket is idéz, amelyek szerint sürgetővé válhat komolyabb erők telepítése a balti államokba és Lengyelországba.
Eközben csaknem működésképtelenné váltak a különböző korábbi fegyverzetkorlátozási megállapodások, és az oroszok a kibernetikai hadviselés terén is rendkívül aktívak lettek. Európában olyan aggodalmak is megfogalmazódnak, hogy ha 2024-ben a mostani demokrata párti kormányzatot ismét Donald Trump vagy egy másik republikánus elnök váltja, akkor az Egyesült Államokban újra felülkerekedhet az elszigetelődési irányzat, és ebben az esetben az európaiaknak önállóbb módon kell gondoskodniuk saját biztonságukról.
Alig valamivel azelőtt, hogy az oroszok megindították Ukrajna elleni háborújukat, kedden és szerdán Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje Németországban járt, ahol a L’Opinion című francia lapba Luc André interjút készített vele. Márki-Zaynak éppen azt a kijelentését emelték ki a címben, amit az orosz agresszió nyomán tett videónyilatkozatában is megismételt, hogy Orbán Viktor áruló, mégpedig nem csak Magyarországot, hanem az Európai Uniót és a NATO-t is elárulta. Ennek alátámasztására a L’Opinion jobbára még a magyar miniszterelnök által ápolt kínai kapcsolatra vonatkozó megállapításokat idézte.
A francia lappal Márki-Zay közölte: a pártszövetség egyetértésre jutott abban, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy máskor nem fordulhat elő a demokrácia lerontása. „Vissza kell térnünk a demokráciához, a jogállamhoz, a sajtószabadsághoz, a piacgazdasághoz, a korrupció elleni harchoz” - idézte a L’Opinion a miniszterelnök-jelöltet. Ezt kiegészítette azzal, hogy Márki-Zay szerint kulturális váltásra is szükség van: Orbán gyűlöletkampányokkal tartja fenn a hatalmát, és ezzel szemben a toleranciát, mások elfogadását kell előmozdítani.
A berlini Der Tagesspiegel szerint a magyar ellenzéki politikus azoknak az értékeknek a jegyében él, amelyeket Orbán Viktor csak hirdet. A német újságíró által „értékkonzervatívnak” nevezett Márki-Zay a lapban megjelent nyilatkozatában a migrációról, az LMBTQ-törvényről és a magyar-orosz viszonyról fejtette ki gondolatait. A berlini lap szerint a 49 éves, hivő katolikus, hétgyermekes családapa az április 3-ikai parlamenti választásra készülő egyesült ellenzék reménye.