Az utolsó akadályt is eltüntették a voksturizmus útjából
17/11/2021 12:20
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Elég egyértelmű, hogy a lakcímlétesítéssel kapcsolatos törvénymódosítás kinek fog kedvezni a 2022-es választásokon, mondta Döbrentey Dániel jogvédő. Szerinte látványos, hogy a bíróságok eddig is csak ritkán hoztak döntést választási csalásban, és akkor is csak önkormányzati választással kapcsolatban. Most viszont a tömeges csalásnak már törvényi akadálya sincs.
Úgy tűnik, hogy a kormány nem akarja teljesen a magyar nép bölcsességére bízni a 2022-es választásokat, ezért kicsit javított azon a lehetőségen, hogy 646 ezer ukrán tudjon bejelentkezni egy vályogházba, vezette fel a Reggeli gyorsban a műsorvezető azt a témát, ami két, a napokban módosított jogszabállyal állt elő. A parlament ugyanis megváltoztatta a lakhatás fogalmát.
A teljes beszélgetés a lejátszóra kattintva 1:46:10-től hallgatható meg.
Döbrentey Dániel, TASZ munkatársa, szerint egyértelmű hogy a törvénymódosítás jelen állapotában kinek kedvez. A parlament két jogszabályt módosított, és "ezzel az együttes lépéssel érhető el az, hogy fiktív lakcím létesítése a jövőben nem lesz büntetendő".
Mi az a fiktív lakcím? A jogász szerint az, amikor valaki úgy létesít egy lakóhelyet magának, hogy nem tervez ott élni, de a lakóhely létesítése különféle jogosultságokkal járhat. Van olyan, hogy egy-egy szolgáltatás vagy egy juttatás miatt létesítenek lakhelyet, vagy hogy ne csak listás, hanem egyéni képviselőjelöltre is lehessen szavazni, vagy önkormányzati választáson egy-egy meghatározott képviselőjelöltre és polgármesterjelöltre szavazhassanak. Ilyen eset nem is egy volt az elmúlt években, mondta Döbrentey.
Az Alkotmánybíróság 2016-ban azért tartotta elfogadhatónak, ha a parlament megkülönbözteti, hogy másképpen szavazhatnak, akiknek van magyarországi lakcíme, mint akinek nincs, mert "a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők kapcsolata az állammal erősebb és közvetlenebb, mint az állandó lakóhellyel nem rendelkezők állampolgároké". Ezt az érvelést a mostani törvénymódosítás zárójelbe teszi, mondta Döbrentey, hiszen ha a lakcímet tartalmatlanná teszik, és gyakorlatilag egy értesítési címmé változik, és mostantól sem a törvény sem az állam nem várja el, hogy a polgár a lakóhelyén éljen, akkor hogyan várhatnánk el az érdemi erős kapcsolatot az állammal? "Elég bajosan".
Döbrentey szerint fiktív lakcímes esetek korábban előfordultak, de csak kevés esetben volt bizonyítva, főleg mert "már a nyomozati szakaszban kevés akarat mutatkozott az esetek feltárására". Látványosnak nevezte, hogy abban a néhány esetben, amikor a bíróság ilyen ügyben döntött, akkor nemcsak okirathamisítás miatt, hanem választási csalás miatt is elmarasztalta a résztvevőt. Tény ugyanakkor, hogy ez egy önkormányzati választás kapcsán történt, és szerinte elég látványos, hogy az országgyűlési választásoknál nagy a csend a hasonló ügyekben, pedig számos tanú és bizonyíték van arra van arra, hogy pár négyzetméteres épületbe akár tucatjával jelentettek be olyanokat, akik nem ott éltek. Most viszont már a jogszabály sem várja el a jövőben, hogy a szavazás napján a személyijükkel megjelenjenek a választóhelyiségekben, és a listás mellett és az egyéni szavazólapokat is elkérjék.
"Tény és való, hogy az utolsó akadályt is eltüntették, amikor a büntető törvénykönyben az okirathamisítási tényállása alól kivették ezt a fiktív lakcím létesítését" - mondta a TASZ jogásza.