A vakcina másik magyar úttörője: Pardi Norbert
7/01/2021 21:34
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Eddig Karikó Katalin nevét ismerhettük meg a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán. A Kisújszállásról származó tudós mellett más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében. Pardi Norbertet, a Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzorát ő hívta meg 2011-ben, Amerikába, hogy kutatásaival hozzájáruljon a technológia sikeréhez. Karrierje e szakaszáról, valamint a kutatása részleteiről beszélt az Esti gyorsban.
Bár magyar vonatkozásban Karikó Katalin érdemének tekintjük a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának sikerét, a Drew Weissmannal közösen kidolgozott mRNS-technológia szabadalmára épülő kutatásokban más magyar tudósok is részt vettek. Dr. Pardi Norbert, a Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora a Klubrádiónak beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikóval, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.
Pardi Norbert elmondta, hogy nagyapja, és Karikó Katalin apja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak, innen az ismeretség. Pardi még hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra.
Aztán Karikó 2011-ben, amikor Pardi befejezte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a „kisúji összetartozás” szellemében hívta ki Amerikába dolgozni közös kutatási eredményük lett az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja.
Az Messsenger RNS-technológiáról elmondta, hogy kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha kicseréljük az RNS bizonyos építőköveit, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert". Ezzel a gyulladás mértéke jelentősen csökkenthető. Pardi feladata az volt, hogy úgy alakítsa át az egyébként nagyon érzékeny molekulát, hogy azt a szervezetbe jutva ne bontsák le olyan hamar az ott található enzimek. Évekig tartott a kísérletezés, hogy "mibe kéne csomagolni". 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, a lipid nanorészecskékre, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérlet állat szervezetében.
Az erről szóló tanulmány 2017-ben a Nature magazinban jelent meg, Pardi mellett Karikó és Weissmann nevét is feltüntetve.
Azt is hozzátette, hogy a vakcinát azért kell extrém alacsony hőmérsékleten tartani, hogy hatékony maradjon. E tekintetben szerinte valószínűleg a zsír igényli inkább a -70 Celsius-fokos hőmérsékletet.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2021.01.07. 18:45
Riporter: Kárpáti János
