Az vesse rá az első követ…
5/05/2021 13:29
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Wolf Péter és Fábri Péter Az vesse rá az első követ című hangzott című dala el Kováts Kriszta Biblia show című legutóbbi albumáról, amelyet követően a műsorvezető dr. Buzási Gábor ókortörténésszel beszélgetett a házasságtörő asszony jézusi történetéről, majd pedig Mérő Vera jogvédőt kérdezte a nők helyzetéről.
A házasságtörő asszony jézusi történetét János evangéliumában találjuk. Ezzel kapcsolatban Buzási Gábor ókortörténész már a beszélgetés kezdetén kiemelte, hogy János koncepciójában Jézus jeruzsálemi tartózkodásai mindig konfliktussal terheltek. Ebben a szakaszban a farizeusok egy asszonyt vezetnek elé az Olajfák hegyén, akit házasságtörtéssel vádolnak és provokatív szándékkal kikérik Jézus véleményét a megkövezéséről szóló ítéletről. Buzási hozzátette, a farizeusok a történelmi valóságban rabbinikus hagyomány elődei voltak, akik éppen hogy a hagyományt rugalmasabban, életszerűbben kezelték, az Újszövetségben mégis a törvényhez dogmatikusan ragaszkodó irányzat szerepét töltik be. E megközelítés jegyében Jézusból feltehetően ki akarják provokálni vagy azt, hogy a törvénytől vállaltan eltérjen, vagy pedig azt, hogy tanaival szembemenve egyetértsen velük.
Jézus ezzel szemben kivágja magát és azt javasolja, az vesse rá az asszonyra az első követ, aki maga soha nem vétkezett. Buzási Gábor hangsúlyozta, hogy itt Jézus nem megy szembe a megkövezés büntetésének vallástörvényi szokásával, hanem a hagyományos protokoll elemeinek beemelésével cselezi ki az őt próbára tevőket. Hiszen a szokásjogban az ítélet végrehajtása nem lincsszerűen zajlott, hanem különféle szempontok alapján választották ki azt, aki a kövezést elindítja. Buzási hozzátette, hogy amikor Jézus a porba ír, valószínűleg nem magának akar időt hagyni a válaszra, hanem a kérdezőit akarja gondolkodóba ejteni. Ezek után a végén a kövezés elmarad, de ő megfeddi az asszonyt, hogy többé ne vétezzen.
Többek között ez utóbbival kapcsolatban is érdekes adalékot jelentenek Buzási Gábor egyetemi hallgatóinak véleményei a témában, amelyet az ókortörténész a beszélgetés végén ismertetett. A bibliaismeret-szeminárium diákjai ezek szerint olyan kérdéseket és szempontokat vetettek föl, mint például hogy mi volt a nő házasságtörésének indítéka, vajon milyen házasságban élhetett, és hol volt a férj ez idő alatt, hiszen ha – mint a szöveg mondja – rajtakapták és tanúk is voltak, még az is fölmerülhet, hogy a férj szervezte meg az egészet, hogy a feleségétől megszabadulhasson. A fiatalok fölvetései közé tartozott az is, hogy az eset vajon specifikusan a nők helyzetéről szól, vagy bármely emberre kiterjeszthető-e. A legérdekesebb pedig ezek közül talán az, hogy a nő egy leleplezett bűnnel áll a többiek előtt, azok viszont, mint kiderül, mind valamilyen titkos bűnnel viselősek.
A szintén a Biblia show című albumról elhangzott újabb Kováts Kriszta-dal, az Ábrahám és Hágár viszonyát feldolgozó Eddig kellettem után a műsorvezető a Buzási Gáborral fölvetett témákhoz kapcsolódóan faggatta Mérő Vera jogvédőt a nők helyzetéről ma Magyarországon és a világban. Mérő kimelte, hogy a nőket érő erőszak legnagyobb része éppen a párkapcsolatokon belül fordul elő, és az erőszaknak ez a fajtája nem hasonlítható össze például a kocsmai verekedéssel: az előbbi eseteket mindig módszeres manipulatív hatalmi visszaélés előzi meg. A jogvédő kiemelte, hogy Magyarországon sajnos még jelenleg is minden ötödik nő érintett a kérdésben, de jóval többen vannak azok, akik életük során legalább egyszer már érzelmileg vagy fizikailag is bántalmazó kapcsolat áldozatául estek. Mérő azt is hozzátette, hogy szavakkal ma is megkövezik a „házasságtörő nőt”.
Mérő Vera szerint a bántalmazottak esetében nem csupán az a legnagyobb baj, ha valaki nem jut hozzá megfelelő segítséghez – ez ugyanis a megfelelő eljárás esetén elérhető –, hanem az, hogy az áldozat közvetlen környezetének óriási szerepe és súlya van abban, hogy az illető egyáltalán megpróbáljon kilépni a bántalmazotti viszonyból és segítséget kérjen. A lakosság jelentős része ugyanis még ma is az áldozathibáztatás bevett eszközével reagál az ilyen esetekre. Ennek megfelelően az érdemi változás sem elsősorban jogszabályi szinten következhet be, hanem amikor majd 100-ból 99 embernek eszébe sem jut az áldozatot okolni.
A beszélgetés kitért még arra is, hogy a magyar parlament miért nem ratifikálta a mai napig az isztambuli egyezményt, Törökország pedig miért lépett ki belőle a legutóbbi időben. Mérő szerint különbség van a kettő között, az Orbán-kormány ugyanis, amely leszögezte, hogy az egyezményt nem is készül elfogadni, néhány olyan kitételt kifogásol ideológiailag, amelyek nem a tárgy magvához tartoznak, de egyenlő elbánást biztosítanak a saját nemükhöz vonzódók vagy a menekültek számára is. Erdoğan török elnök ugyanakkor cinikusan azzal indokolt a kilépést, hogy az egyezménnyel összhangban bevezetett eljárásrend fokozta a válásokat – vagyis éppen a bántalmazó kapcsolatokból kilépő nők magas számát kifogásolta.
Ha a beszélgetés többi részére is kíváncsi, kattintson a fenti lejátszás gombra és hallgassa meg az adást!
Címlapi kép: Jelenet a Monty Python társulat Brian élete című filmjéből.
2021. május 2. vasárnap 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta
