Bécsi döntés - a Strache-ügy és következményei
2/06/2019 11:59
| Szerző: Galavits Patrik/Klubrádió
Ausztriában az Ibiza-videó után kitört botrányba az alkancellár Heinz-Christian Strache és párttársa, Johann Gudenus belebukott, azóta pedig bizalmatlansági indítvánnyal a néppárti Sebastian Kurz kancellárt is elmozdították pozíciójából. Az EP-választáson mégsem szerepeltek le a jobboldali pártok, sőt könnyen elképzelhető, hogy a szeptemberi választások után egy újabb néppárti és szabadságpárti koalíció vezeti majd nyugati szomszédunkat.
Alighanem szállóigévé válik Ausztriában Heinz-Christian Strache szabadságpárti politikus néhány 2017-es ibizai mondata. Továbbra sem világos, kik csalták tőrbe az FPÖ későbbi alkancellárját két évvel ezelőtt nyáron, de abban a szakértők egyetértenek, hogy titkosszolgálatok is részt vettek az akcióban.
A videót, amelyben Heinz-Christian Strache egyebek mellett arról győzködi az általa egy orosz oligarcha unokahúgának hitt nőt, hogy az vegye meg neki a Kronen Zeitungot, cserébe pedig kormányra kerülve az FPÖ majd bőven ellátja közbeszerzésekkel, a német Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung hozta nyilvánosságra május 10-én.
WELT DOKUMENT: Ausschnitte von Straches Alkoholabend mit schöner Russin auf Ibiza
Der „Spiegel" und die „Süddeutsche Zeitung" veröffentlichten ein heimlich gedrehtes Video mit Österreichs Vizekanzler Strache. Jetzt hat der Vizekanzler seinen Rücktritt erklärt. Sehen Sie hier die von der Nachrichtenagentur AP bearbeiteten Ausschnitte. In eigener Sache: Wegen des hohen Aufkommens unsachlicher und beleidigender Beiträge können wir zurzeit keine Kommentare mehr zulassen.
A politikus másnap minden pozíciójáról lemondott, felbomlott az osztrák kormánykoalíció, azóta pedig már Sebastian Kurz sem mondhatja magát kancellárnak. Május 27-én bizalmatlansági indítvánnyal a szociáldemokraták és a szabadságpártiak megbuktatták az ÖVP 32 éves politikusát.
Azóta kiderült: a szeptemberi előrehozott választásokig Brigitte Bierlein, az alkotmánybíróság elnöke lesz Ausztria első női kancellárja.
Kaotikusnak tűnik a helyzet a sógoroknál, de Anton Pelinka politikai elemző szerint a körülményekhez képest minden a legnagyobb rendben.
"Tulajdonképpen egy teljesen normális demokratikus folyamatnak vagyunk a tanúi. Sem a köztársaság, sem a demokrácia nem fog ebben sérülni, nincs szó az osztrák állam válságáról. Hasonló helyzetek álltak már elő Belgiumban, Hollandiában vagy Dániában, ezekben az országokban adott esetben tovább is tartottak az ilyen jellegű viták. Ausztria egy normálisan működő demokrácia, amelynek megvannak a maga erősségei és gyengéi" – fogalmazott az elemző.
A botrányos ibizai videó után arra lehetett számítani, hogy az FPÖ támogatottsága bezuhan. Egy héttel az események után azonban 17 százalékos szavazatarányt ért el a Fidesszel is jó kapcsolatot ápoló populista párt az EP-választáson.
"Valóban nem olyan rosszak az eredmények a szabadságpártiak szempontjából, mint amennyire arra számítottak, talán meg is könnyebbülhettek, ugyanakkor vannak veszteségeik. Jelentős hátránnyal a harmadik számú párt lettek. Nézőpont kérdése, hogy a pohár most félig üres vagy félig tele van."
Ezek után tragikomédiába illőnek tűnik a lehetőség, hogy Heinz-Christian Strache – az osztrák választási rendszer sajátosságai miatt – akár be is ülhet az Európai Parlamentbe. Márpedig ez így van, még akkor is, ha Anton Pelinka szerint ez aligha fog megtörténni.
"Lehetséges, de valószínűtlennek tartom. Szinte biztos vagyok benne, hogy az FPÖ ebbe nem menne bele. Strache ennek ellenére is átvehetné a mandátumát, de kétlem, hogy szembefordulna az új pártvezetés akaratával. Ha beülne az EP-be, az Ibiza-videó folyamatosan témát szolgáltatna az ellenfeleknek. Norbert Hofer frissen kinevezett pártelnöknek azonban érdeke, hogy az egész botrány amilyen gyorsan csak lehet, feledésbe merüljön. Strachéval az Európai Parlamentben ez aligha lehetséges."
Az ÖVP, Sebastian Kurz pártja pedig nem hogy gyengült, még erősödött is. A Néppárt a voksok 34 százalékát gyűjtötte be május 26-án, ezzel 11 százalékot vert a második SPÖ-re, és hét képviselőt küld az EP-be.
Ekkor még ünnepelhetett, 27-én azonban a szociáldemokraták és a szabadságpártiak által megszavazott bizalmatlansági indítvánnyal leváltották a kancellári posztról és megbuktatták a kormányát.
Az SPÖ elnöke, Pamela Rendi-Wagner azzal indokolta Kurz leváltásának szükségességét, hogy az Ibiza-videó utáni botrány destabilizálhatja Ausztriát. Anton Pelinka szerint azonban inkább arról van szó, hogy a pártok máris intenzíven készülnek a szeptemberi választásokra.
"Bárki bármit mond, az mind csak a választási harc része. Innentől mindenki a pozícióit akarja javítani a szeptemberi voksolásra. Akár a most leváltott kancellár, Sebastian Kurz, a szociáldemokrata Pamela Rendi-Wagner vagy Norbert Hofer tesz valamilyen állítást, amögött mind kampánymegfontolások vannak. Kár lenne bármilyen megszólalást abszolút igazságnak tekinteni."
Az elemző Sebastian Kurz megbuktatását is politikai taktikázásnak tekinti és nem az ország megmentéséért tett egyetlen üdvözítő lépésnek. Ráadásul szerinte a néppárti politikus akár profitálhat is a helyzetből.
"A döntő a szeptemberi választás eredménye lesz és az azt követő esetleges koalícióalakítások. Sebastian Kurz is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy bizalmatlansági indítvány jöjjön létre ellene, tulajdonképpen kiprovokálta a helyzetet. Azzal számol, hogy ha sikerül magát az események áldozatának beállítania, az az ő malmára hajthatja a vizet. Azt akarja mutatni, hogy ő az egyetlen felelős államférfi, miközben ellenfelei csak szűklátókörűen, pártérdekek mentén politizálnak. Kizárólag taktikázásról van szó mind Kurz, mind az ellenzék részéről."
Anton Pelinka szerint egyértelmű, hogy eddig Sebastian Kurz jött ki a legjobban a botrányból, az EP-választásokon pedig csak tovább erősödött.
"Kurz múlt vasárnap jelentős sikert aratott. Az elemzések mind arra mutatnak, hogy ezt elsősorban az idősebb, konzervatív választóknak köszönheti. Illetve az FPÖ-től átvándorolt szavazóknak. Kurz nyeregben érezheti magát."
És az is valószínűnek tűnik, hogy szeptemberben újra a néppárt gyűjti be a legtöbb voksot – ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan kormányozni is fog.
"Az is előfordulhat, hogy a legerősebb párt jelöltje ellenzéki szerepre kényszerül. Mindenesetre elég nagy az esélye annak, hogy az ÖVP lesz a legnagyobb párt az új parlamentben. Hogy ez újra megadja-e Kurznak a kormányzás lehetőségét, az más kérdés. Ehhez alighanem koalíciós partnert kell majd találnia."
Koalíciós partnerként pedig a strachei örökséggel küzdő FPÖ mellett a Sebastian Kurzot most hevesen kritizáló SPÖ is ott lehet a kalapban.
"Feltélezhetően újra az FPÖ, illetve a szociáldemokraták jöhetnek majd szóba, mert csak ez a két párt lehet majd elég nagy ahhoz, hogy egyikükkel kiegészülve többséget szerezzen. Tehát azok a pártok, amelyek most a Kurz elleni bizalmatlansági indítványt támogatták, ősszel akár az ÖVP-vel együtt alakíthatnak kormányt."
És bár a Szabadságpárt nélkül nem jöhetett volna össze Kurz elmozdítása a kancellári székből, vannak arra utaló jelek, hogy a felek készek lehetnek az újbóli megegyezésre.
Például az FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kicklnek hétfőn a parlamentben elmondott beszéde is erre bizonyíték. Ebben a kritika mellett kijutott dicséretből is Sebastian Kurznak, az FPÖ-s politikus emellett méltatta a néppárti frakcióval történő együttműködésüket.
A hagyományosan nagy osztrák pártok mellett a kisebbek is megpróbálják kihozni a maximumot a botrányokból.
"A kisebb pártoknak nem jött rosszul a botrány, legalábbis nem gyengültek. A zöldek elég komoly életjelet adtak magukról az EP-választáson. Velük együtt a liberális NEOS is tényező maradhat ősszel, de nem annyira, hogy többségük legyen a parlamentben vagy hogy a többség megszerzéséhez rájuk legyen szükség. Ezeknek a pártoknak meg fog erősödni a pozíciója a parlamentben, de nem eléggé" – mondta Pelinka.
Érdekesség, hogy a NEOS nem támogatta a bizalmatlansági indítványt.
A legszenvedélyesebben szónokló Beate Meinl-Reisinger a pártfinanszírozás átláthatóságát követelte, és amellett, hogy szégyenletesnek nevezte a Strachéról készült felvételeket, úgy látja, nem a kormány elzavarása jelenthet megoldást a helyzetre. Anton Pelinka szerint a liberálisok ezzel semmi mást nem akartak elérni, mint hogy kitűnjenek a többi párt közül.
Mikor a politikai elemzővel beszélgettem, még nem volt ismert az átmeneti kancellár személye. Mindenesetre az alkotmánybíróság elnöke, Brigitte Bierleinnek a kinevezése megfelel az előzetes várakozásoknak.
"Nem lényegtelen a személye. Az lesz a feladata, hogy az átmeneti kormányt a helyén tartsa, amihez az kell, hogy az a parlamenti többség akaratával ne menjen szembe. A legvalószínűbb, hogy a politikát jól ismerő, tapasztalt ember kerül majd a kancellári székbe, aki ugyanakkor nem pártpolitikus. Korábban magas pozíciót betöltő hivatalnok vagy bíró is szóba jöhet. Az átmeneti kormányt pedig, amely leginkább az elnök, Alexander van der Bellen akaratát tükrözi majd, valószínűleg olyanokból állítják össze, akik a lehető legkevesebb vizet zavarják, hogy ne nyúljanak tabutémákhoz az elkövetkező pár hónapban. Fontos lesz, hogy hagyják dolgozni az átmeneti kormányt, de sokat nem tud majd tenni, a legfőbb feladata egyszerűen a helytállás lesz."
Ausztriában tehát kampányolássál fogják tölteni a pártok a nyarat. Emlékezetes: az ibizai videóban Heinz-christian Strache azt kívánta magának, hogy bárcsak olyan médiája lehetne, mint Orbán Viktornak. Anton Pelinkát arról kérdeztem, lehet-e kampánytéma a magyar miniszterelnök Ausztriában.
"Hogyne. Ez biztosan szerepet játszik majd a kampányban. Az ÖVP óvatosabb lesz, nem fogja az Orbánhoz fűződő jó viszonyát kiemelni, és hasonlóan tesz majd az FPÖ is. A magyar miniszterelnököt megpróbálják majd háttérbe szorítani. De abban is biztos vagyok, hogy a szociáldemokraták, a zöldek és a NEOS is előhozzák majd a témát."
Orbán Viktor megítélése az osztrákoknál is szélsőséges végletek között mozog.
"Vannak, akik pozitívan ítélik meg Ausztriában Orbán Viktort. Azt feltételezem ugyanakkor, hogy többen vannak, akiknek nem szimpatikus. Ezért gondolom, hogy a kancellárból ismét kancellár-jelöltté váló Sebastian Kurz nem fogja erőltetni, hogy a magyar miniszterelnökkel találkozzon."
Ahogy a kancellár utolsó parlamenti beszédében a kritikákra történő reagálást sem erőltette. Az ibizai videóval kapcsolatban sürgette, hogy mihamarabb kiderítsék, kik rendelték meg a felvételeket és köszönetet mondott kormányának az elmúlt másfél év munkájáért: különösen a gazdasági eredményeket és az illegális migráció kezelésére tekint büszkén.
Ősszel a választók újra az urnáknál dönthetnek majd arról, kinek adják a legnagyobb támogatást. Az előrehozott választásokat várhatóan szeptember 29-én fogják tartani Ausztriában.
2019. június 1. szombat 15:00
