Biden és Trump párharcának lehetünk a tanúi novemberben
3/01/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Joe Biden újraválasztását, három nemzetközi vészhelyzet veszélyezteti a Politico szerint. Minden a 2024-es kilátásokon fordul meg, és hacsak valami váratlan dolog nem jön közbe Biden és Trump párharcának leszünk a tanúi.
Rendszerint nem a külpolitika dönti el az amerikai elnökválasztást, de most akár az ukrajnai, akár a közel-keleti, akár a Tajvan körüli helyzet alakulása olyan válsághoz vezethet, ami súlyos kihívást jelentene az újraválasztásáért küzdő Joe Biden számára – vélekedik Ivo Daalder neves stratégiai elemző, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete a Politico című amerikai portál európai kiadásában közzétett írásában.
Daalder szerint ha a külpolitikától eltekintünk, Biden helyzete abban az értelemben irigylésre méltó, hogy az amerikai gazdaság növekszik, az infláció visszaszorult, a munkanélküliség fél évszázada nem volt ilyen alacsony, a részvénytőzsde szárnyal, és az elnök legvalószínűbb kihívója összesen 91 vádponttal néz szembe, négy különböző büntető eljárás keretében. Vannak még ugyan jelentős ügyek, amelyeket eddig nem sikerült kezelnie a kormányzatnak – így például, hogy mit kezdjenek azzal az egyre növekvő számú kétségbeesett emberrel, aki a jobb élet reményében próbál bejutni az országba -, valamint sokaknak Biden életkora is problémás, de azért összességében erősek az újraválasztást megalapozó körülmények - olvasható a helyzetértékelésben.
A külső kihívásokra rátérve, Daalder kifejti, hogy Ukrajna ügyében az elnök hiába kért a Kongresszustól további 60 milliárd dollár támogatást erre az évre, mindmáig nem körvonalazódik olyan intézkedéscsomag, amit a republikánus többségű képviselőház elfogadna. Fogy az idő, és az elmaradó amerikai katonai támogatás pótlására Európának nincs elég kapacitása. Márpedig Ukrajna külső segítség hiányában nem lenne képes tartani magát. Ivo Daalder következtetése: már az új esztendő első felében fennáll az ukrajnai háború elvesztésének a veszélye.
A Közel-Keleten az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a gázai háború ne terjedjen tovább. Ezt eddig sikerült elkerülni, de Izraeltől északra a libanoni Hezbollah, valamint a mögötte álló Irán vörös-tengeri, illetve szíriai aknamunkája azzal a veszéllyel jár, hogy belerángatják az Egyesült Államokat a konfliktusba.
Végezetül ott van Tajvan, ahol január közepén elnökválasztást tartanak, és az újraegyesítést hangosan szorgalmazó Peking leplezetlenül az ellenzéki jelöltet támogatja a hivatalban levő államfővel szemben. Ha a tajvani elnökválasztás kimenetele nem lesz Kína számára kedvező, az invázió ugyan akkor is valószínűtlen, de Peking alaposan megkeserítheti a szigetország életét, és Amerikának akkor döntenie kell, hogy miként reagál.
E három külpolitikai veszélyhelyzet közül akár csak egynek az elmérgesedése is elég lehet ahhoz, hogy megnehezítse Joe Biden újraválasztását – állítja a volt NATO-nagykövet.
Az elnökválasztás eredménye a 2024-es gazdasági kilátásoktól függhet
Ha már a novemberi amerikai elnökválasztás esélylatolgatásánál tartunk, pillantsunk bele Joseph Stiglitz véleménycikkébe, amelyet a minap közölt a párizsi Le Monde. Ebben a Nobel-díjas amerikai közgazdász azt állítja, hogy az elnökválasztás eredménye a 2024-es gazdasági kilátásoktól függhet, azokat pedig részben az fogja meghatározni, miként alakul a helyzet az ismét lángra kapott Közel-Keleten. Stiglitz abból indul ki, hogy – hacsak valami váratlan dolog nem jön közbe – Joe Biden és Donald Trump párharcának leszünk a tanúi. A küzdelem kimenetele nagy mértékben bizonytalan, de a mostani közvélemény-kutatások a billegő államokban Trump előnyét mutatják.
„Azt tartom a legvalószínűbbnek, és egyben ez a legrosszabb rémálmom is, hogy Izrael továbbra is figyelmen kívül fogja hagyni a tűzszünetre szóló nemzetközi felszólításokat Gázában, ahol 2,3 millió palesztin tengődik évtizedek óta” – írja Stiglitz, és felidézi, hogy amikor az 1990-es évek végén a Világbank vezető közgazdászaként ott járt, a látottak már akkor is szívfacsaróak voltak, de a helyzet azóta csak tovább romlott, amióta 16 évvel ezelőtt Izrael és Egyiptom teljes blokád alá helyezte az enklávét, válaszként arra, hogy ott a Hamász vette át a hatalmat. Stiglitz szerint az arab világ – tekintet nélkül a Hamász által október 7-ikén elkövetett atrocitásokra – nem fogja tűrni a Gázával szembeni brutalitást, és nem nagyon látni, hogy miként lehetne elkerülni 1973 megismétlődését, amikor is az arab OPEC-tagállamok olajembargót szerveztek a Jom Kippur-i háborúban Izrael mellett álló országok ellen. A közgazdász felhívja a figyelmet arra, hogy a Világbank és mások a hordónkénti 150 dolláros olajárat is elképzelhetőnek tartják, ami újabb inflációs rohamot idézne elő. Ilyen forgatókönyv esetén óhatatlanul Bident hibáztatnák az áremelkedésért, mondván, rosszul kezelte a közel-keleti helyzetet, és a felzúdulás Trump kezére játszana.
A tengernyi dezinformáció ismét egy inkompetens hazudozót ültetne nyeregbe, aki fel akarja számolni az Egyesült Államok demokratikus intézményeit, és aki olyan autoriter vezetőknek hízeleg, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök – olvasható Joseph Stiglitz eszmefuttatásában. A közgazdász szerint, ha ez megtörténne, akkor a legjobb, amiben reménykedni lehetne, az a politikai döntésképtelenség volna, de csak abban az esetben, ha a Kongresszus legalább részben demokrata párti ellenőrzés alatt maradna. Globális síkon ugyanakkor a nemzetközi megállapodások sora és a jog nemzetközi uralma gyorsan semmivé foszlana, hiszen Trump kivezetné Amerikát a nemzetközi megállapodásokból.