Biztosan megállapítja majd Strasbourg a jogsértést a gyülekezés korlátozása miatt
19/03/2025 10:03
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A Pride betiltását lehetővé tevő, a gyülekezési jogot csorbító szabályozás elsődleges célja a résztvevők elrettentése. Az a legfontosabb, hogy ne hagyjuk, hogy a kormány megfélemlítsen – mondta Hegyi Szabolcs a Reggeli gyorsban. A TASZ jogásza elmagyarázta, a bevezetett eszközök – a pénzbírság és az arcképelemző használatának engedélyezése –, praktikusan csak akkor működnének, ha kevesen lennének a rendezvényen.
A szabályozás szembe megy mind az Európai Unió Alapjogi Chartájával, mind az Emberi Jogok Európai Egyezményével, bármilyen tiltás, korlátozás, a résztvevők szankcionálása biztosan azzal jár, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) megállapítja majd a jogsértést és kártérítésre kötelezi a magyar államot – szögezte le Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője a Reggeli gyorsban. Az persze kérdés, ez mikor történik meg, ahhoz, hogy egyáltalán elinduljon egy eljárás kell, hogy legyen konkrét lenyomata a törvény alkalmazásának egy konkrét ügyben, tehát például bekövetkezzen az idei rendezvény betiltása vagy a résztvevők felelősségre vonása. Ugyanakkor, a gyülekezési törvény mostani módosítása a gyermekvédelminek nevezett jogszabály korábbi módosítására hivatkozik, az utóbbiba ágyazott homofób passzus miatt pedig kötelezettségszegési eljárást indult Magyarországgal szemben. Ha erről kimondja az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy ez ellentétes az uniós joggal, az nagyban megkérdőjelezi, hogy mennyiben támaszkodhatnak a hatóságok a gyülekezési törvény arra hivatkozó részére.
A jogász szerint a szabályozás elsődleges célja a résztvevők elrettentése – a módosítás szerint akár 200 ezer forint pénzbírságra is büntethetnék őket, azonosításukra pedig az arcképelemzési nyilvántartást is felhasználhatják a hatóságok. A legfontosabb, hogy ennek ellentartsunk, ne hagyjuk, hogy a kormány megfélemlítsen minket – mondta Hegyi.
Elmagyarázta, a szabálysértési eljárás, amivel a részvétel járhat a gyakorlatban nem olyan nagy kockázat. Ha valakinél először állapítanak meg szabálysértést, az inkább néhány 10 ezer forintos bírságot jelenthet, amennyiben ezt megtámadja a bíróságon, még lejjebb lehet szorítani. Az elmúlt években több 10 ezren vettek részt a Pride-on, ráadásul könnyen lehet, hogy visszaüt a kormány döntése és még többen lesznek a rendezvényen. Az arcképelemző rendszer ilyen tömeg vizsgálatával hónapokra lehalna, a bíróságokat pedig tönkre vágná a rengeteg szabálysértési eljárás – ezek akkor lennének hatékony eszközök, ha kis létszámú tüntetésről lenne szó – mutatott rá Hegyi.
Hegyit többek között az arcképfelismerés használatának jogi hátteréről is kérdeztük. A rendőrség közvetlenül nem használja, de a nemzeti szakértői intézet évek óta végez arcképelemzést. Az eszközt szabályozó törvény meghatározza, milyen célokból lehet használni, ami lehet bűnüldözés, körözött vagy eltűnt személyek felkutatása, sőt, akár az elzárással büntethető szabálysértés elkövetőjének azonosítására is alkalmazható volt eddig is. A mostani módosítás ezt kiterjeszti minden szabálysértésre. Ez alkotmányos szempontból is aránytalannak tűnik és praktikusan is felvet kérdéseket, hiszen ez egy drága rendszer, furcsa lenne bagatell, adminisztratív jellegű szabálysértéseknél alkalmazni – mondta a jogász.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
(Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. március 19., szerda 7:35
Riporter: Para-Kovács Imre
