Blinken: A NATO-nak reagálnia kell az orosz és kínai agresszióra
24/03/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az EU törvényhozásában öt politikai frakció cselekvőbb fellépést tart szükségesnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – írja a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban Frankfurter Rundschau. A szervezet eddig azzal indokolta tétlenségét, hogy meg akarja várni az Európai Bíróság állásfoglalását magának a mechanizmusnak a jogszerűségét illetően. Első alkalommal érkezik amerikai külügyminiszterként Európába Antony Blinken, hogy a transzatlanti értékeket képviselje és hangsúlyozza a külpolitikai fellépés fontosságát első sorban Kínával szemben.
A Frankfurter Rundschau kommentárban foglalkozik azzal, hogy az Európai Parlament ultimátumot készül intézni az Unió központi végrehajtó testületéhez a jogállamiság ügyében. Az EU törvényhozásában öt politikai frakció cselekvőbb fellépést tart szükségesnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Azt követeli a brüsszeli Bizottságtól, hogy június elsejéig kezdje meg a tavaly decemberben elfogadott új jogállamisági mechanizmus tényleges érvényesítését, ellenkező esetben a parlament fontolóra veszi, hogy mulasztás miatt eljárást kezdeményez a Bizottsággal szemben a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnál. Katarina Barley, az EP egyik alelnöke úgy fogalmazott, hogy ez figyelmeztető lövés az Európai Bizottságnak.
A Bizottság arra hivatkozva tétlenkedik egyelőre, hogy meg akarja várni az Európai Bíróság állásfoglalását magának a mechanizmusnak a jogszerűségét illetően, mert azt a magyar és a lengyel kormány nemrég megtámadta a bíróságon. A szociáldemokrata Barley, Németország volt igazságügyi minisztere szerint azonban a magyar és a lengyel keresetbeadásnak nincs felfüggesztő jogi hatálya, az uniós csúcsvezetők által jóváhagyott jogállamisági klauzula január elseje óta érvényben van.
A frankfurti lap értelmezése szerint ez a záradék az Unió történetében most először lehetővé teszi – nem csupán a bírói függetlenség elleni fellépés, hanem a média járszalagra kényszerítése esetén is – az uniós támogatások megvonását a jogsértő államtól. Megjegyzendő, hogy ebben a kérdésben erősen megoszlanak a vélemények, és többen felhívják a figyelmet arra, hogy a médiaszabadság sérelme esetén meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy az közvetlen, súlyos veszélynek teszi ki uniós pénzek felhasználásának a szabályszerűségét – márpedig annak, hogy a szankció alkalmazható legyen egy állam ellen, ez a feltétele. A Frankfurter Rundschau mindenesetre most a médiafüggetlenséget is egyértelműen a jogállamisági záradék fogalmi körébe eső ügyekhez sorolja.
Az Európai Parlament, amely a tervek szerint ezen a héten szavaz ez előterjesztésről, a lap szerint nagy többséggel fogja azt elfogadni, hiszen egyaránt mögötte állnak a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és radikális baloldaliak.
Blinken: A NATO-nak reagálnia kell az orosz és kínai agresszióra
Most pedig arról, hogy az Egyesült Államok külügyminisztereként először jár Európában Antony Blinken, aki Brüsszelben részt vesz a NATO-országok külügyminiszteri értekezletén. Blinken tegnap külön találkozott a visegrádi négyek diplomáciájának az irányítójával. Az eseményről a magyar állami hírügynökségnek beszámoló Szijjártó Péter a témák közt említést tett sok mindenről, így a terrorizmus elleni közös küzdelemről, az amerikai beruházásokról, az Izrael melletti kiállásról, a Nyugat-Balkán integrációjáról, az energetikai infrastruktúra-fejlesztésről.
Ehhez most hadd tegyem hozzá azt, ami az MTI felsorolásából kimaradt. Ned Price, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője a találkozóról szóló közleményében egyebek közt kitért arra is: Blinken hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a NATO adjon választ az új fenyegetésekre és kihívásokra, köztük Oroszország és Kína növekvő agresszivitására. Az amerikai külügyminiszter emellett aláhúzta a transzatlanti értékek fontosságát, amelyek a NATO-szövetség alapját képezik.
Ennyit a különtalálkozóról. Blinken európai útja kapcsán egyébként a londoni Financial Times arról ír, hogy az Egyesült Államok és az Európai unió újra közös erőfeszítéseket kíván tenni a mind tolakodóbb Kína megfékezése érdekében. Az amerikai diplomácia irányítója Brüsszelben nem csupán a NATO keretein belül folytat megbeszéléseket, hanem Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is a tárgyalópartnere, és vele elsősorban Kínáról konzultál.
A Financial Times úgy látja: Európában Donald Trump választási veresége után ugyan lehetőséget láttak az európai-amerikai párbeszéd felújítására Kínával kapcsolatban, ám az öreg kontinensen többeket meglepett az a nyers, harsány, konfrontatív hangnem, ami jellemezte Blinken minapi alaszkai találkozóját a kínai külügyi vezetőkkel. A lap megszólaltatja Maaike Okano-Heijmans Ázsia-szakértőt, a holland Clingendael intézet elemzőjét, aki szerint az új amerikai kormányzat színpadias nyitójelenete nem jelenti azt, hogy Washington ne lenne nyitott az őszinte párbeszédre Pekinggel.
Kína nemzeti méltóságát védi
Az alaszkai Anchorage-ban lezajlott amerikai-kínai külügyi találkozóról a Hongkongban megjelenő South-China Morning Post, vagyis a Dél-kínai Reggeli Posta azt írja: Kína megmutatta az Egyesült Államoknak, hogy nem szabad alábecsülnie Peking eltökéltségét nemzeti méltóságának megőrzésére. Azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak és az európaiak felhánytorgatják Kínának az ott élő muszlim ujgurokkal szembeni bánásmódot, a hongkongi lap érdekes felvetéssel él: a 21. század legsúlyosabb humanitárius válsága nem Hszincsiangban, hanem Jemenben bontakozott ki, és ha etnikai üldöztetésről van szó, akkor – idézet következik – „mi a helyzet az ukrajnai magyar kisebbséggel, azokkal a muszlimokkal, akik Kasmír India által ellenőrzött részében élnek, vagy éppen a palesztinokkal”? Idézet vége.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
21.03.24. 6:00
Riporter: Kárpáti János