Bokros: Ez marhaság volt Matolcsytól, komoly jegybankelnök ilyet nem mondhat

Bokros Lajos közgazdászt, egykori pénzügyminisztert az inflációról kérdeztük, amelyről kedden derült ki, hogy átlépte a 20 százalékot. Az élelmiszereknél éves alapon 35 százalék (de vannak egyes termékek, ahol 60-70), a háztartási energiánál 62 százalék (a vezetékes gáz esetében 128 százalék, az elektromos energiánál pedig több mint 28 százalék).

A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint volna fék ezen a vonaton, ha a kormány olyan gazdaságpolitikát folytatna, amely az infláció elleni küzdelmet emelné a középpontba. Ehhez szigorúbb monetáris és fiskális politikára, magasabb kamatokra, kevesebb jegybanki hitelre, kiadásra és korrupcióra, valamint kisebb államháztartási hiányra és az adósság leszorítására lenne szükség – sorolta.

A kormány mindig háborús inflációról beszél. Ezzel kapcsolatban Bokros Lajos azt mondta: elég a magyar forint árfolyamára gondolni, illetve az inflációs adatot az eurozónával összehasonlítani. A magyar infláció szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az említett 20 százalék fölötti, míg az eurozónában 10,1 százalék. A forint árfolyama pedig nemcsak a hihetetlenül megerősödő dollárhoz, hanem a környező országok valutáihoz képest is gyengül.

Úgy folytatta: az európai szinten kiemelkedő élelmiszerár-inflációnál is elsősorban arról van szó, hogy a forint gyengül. Figyelembe kell venni, hogy „a magyar forint, mint nemzeti valuta, lényegében teljes mértékben elértéktelenedett”, ez látszik meg az árakban. És az infláció egy része „elnyomott”, mert van benzinársapka, vannak alapvető termékek, amelyek korlátozottan, de hatósági áron vásárolhatók. Ha ezeket elengedi a kormány, még nagyobb infláció lesz, sőt, az ársapka hatása az is, hogy a helyettesítő termékek jobban drágulnak.

Hangsúlyozta: komoly jegybankelnök olyat nem mondhat, hogy befejezte a kamatemelési ciklust, ez „épületes marhaság” volt. Tudnia kellene, hogy a jegybank csak fékezni tudja az inflációt, de nem az ő politikájától függ a mértéke, legalább négy külső tényező van, amely a jegybanki tevékenységtől teljesen függetlenül fűtheti az inflációt. Ha az infláció elmegy 20 százalékig, mint ahogy el is ment, akkor igenis tovább kell emelni a kamatokat. „Erről lemondani előre? A piacok ezt úgy értékelték, hogy a jegybank elnöke nem ért ahhoz, amiről beszél” – fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Az eddigi nagyobb inflációt a rossz monetáris politika okozta, most pedig a jegybank a nem tőle függően tovább fokozott inflációt nem tudja megállítani, ha lemond bizonyos, nagyon fontos monetáris politikai eszközök alkalmazásáról, mint a kamatok emeléséről. Az infláció tud növekedni a költségvetési túlköltekezéssel, a külföldi árak begyűrűzésével, akkor, ha a bérek túl magasra nőnek és elszakadnak a termelékenységtől, és akkor is, ha a bankok túlhitelezik a gazdaságot – ismertette. Ezekre a jegybank csak reagálni tud.

Ha hiteles, szakszerű, észszerű lenne a költségvetési politika, ha a piacok elhinnék, hogy a magyar kormány nem elsődlegesen kockázatnövelő, hanem a stabilitást elősegítő tényező, akkor a piacról lehetne finanszírozni ezt a nagyobb költekezést. Egészen addig, amíg majd egy kormány helyre nem állítja a jogállamot, ami utána lehetővé teszi, hogy az európai forrásokhoz is hozzájusson az ország – vélekedett a szakértő.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra. Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos