Elemző: Széles rétegeknek a bevásárlás is gondot fog okozni
28/09/2022 14:53
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Jelentős meglepetést okozott Matolcsy György jegybankelnök kijelentése, hogy az MNB a továbbiakban nem folytatja a kamatemelési sorozatát. A sikertelenség ellenére Török Zoltán elemző szerint most még nagyobb lenne az infláció és a forint is gyengébb lenne, ugyanakkor szerinte a magyar gazdaság az utóbbi időben olyan politikát folytatott, hogy jól ment, ráléptek a gázra, emiatt most nehezebben tudnak segíteni a gazdaságon, ami összehasonlítva a svéd vagy a német támogatási programokkal egy szerényebb csomag. Mi lesz a bevásárlásokkal?
A Magyar Nemzeti Bank tegnap az alapkamatot 22 éves rekordra emelte, majd ugyanazzal a lendülettel Matolcsy György jegybankelnök gyakorlatilag sikertelennek is nyilvánította, és bejelentette, hogy az MNB befejezettnek tekinti a kamatemelési sorozatot, amiknek a célja a forint gyengülésének a megállítása lett volna. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Reggeli gyorsban azt mondta, az egyik bejelentésből következett a másikból, de ez korántsem jelenti azt, hogy az MNB-nek ne lenne további dolga.
Török szerint lehet vitatni, hogy mennyire voltak sikeresek a jegybank idei a kamatemelései, szerinte nem vitték következetesen végig, volt, hogy indokolatlanul lassították, majd a nyáron rákényszerültek a gyorsításra, és rendkívüli kamatemelések is történtek. Ez a bejelentés így is jelentős meglepetést okozott.
Hogy az inflációt a lakosság elszegényesítésével, azaz a kereslet radikális csökkentésével lehet megállítani, az Török szerint nem hungarikum és szerinte nem is csak 2022-ről szól. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb ilyen szintű infláció a fejlett világban a hetvenes években volt, amit a nyolcvanas évek elején úgy fogtak vissza, hogy jelentős kamatemelésekkel megfojtották a gazdasági növekedést. Ez azt eredményezi, hogy a kereslet csökken, a vállalatok nem ruháznak be, a háztartások visszafogják a kiadásaikat, és Magyarországon is ez várható. Nem mindenkit ugyanúgy érint, lesznek, akik szerint az állampapír hozamot ígérnek, miközben széles rétegeknek a bevásárlás is gondot fog okozni.
Az ilyen gazdasági helyzetben az anticiklikus gazdaságpolitika folytatása segítene, de Magyarországon Török Zoltán szerint vegyes gazdaságpolitikát láttunk, prociklikus volt, ami azt jelenti, hogy amikor jól ment a gazdaságnak, a gazdaságpolitika irányítói ráléptek a gázpedálra, így most, hogy szükség lenne a támogatásra, akkor "a segítség mérsékeltebb".
Hiába vettek vissza a rezsicsökkentésből, az átlagfogyasztásig még mindig hatósági árat fizetünk, "így nem mindenki fogja észlelni a rezsiköltségek elszállását". Török idevette az energiaintenzív vállalkozások támogatását is, amelyek energiaszámláinak a felét átvállalja az állam: ez is támogatás, ami a finn, a svéd, vagy a német támogatási programokkal összehasonlítva, egy kisebb támogatási csomag.
Török Zoltán arról beszélt, hogy mi lett volna, ha 13 százalékra sem emelték volna a kamatokat, akkor nem 409 lenne az euró, hanem sokkal több, ahogy az infláció is jóval nagyobb lenne. Így is nagyon magas lesz, és szerinte a következő két negyedévben is 20 százalék fölötti inflációs rátákkal kell együtt élnünk.
Török Zoltán elmondta, a nagyon magas kamat megbosszulja magát a reálgazdaságban, hiszen magas kamatok mellett nagyon kevesen mernek hitelben gondolkodni - ami meg is történt -, a bankok is sokkal szigorúbban bírálják el a hiteleket, ami a gazdasági növekedésre negatív hatással van, illetve az államkincstár államadósság-finanszírozási terhei jelentősen megemelkednek, az államháztartási hiány politikája még magasabb kamat lenne még nehezebb feladat lenne.